Együttműködési keretmegállapodás a Magyar Nemzeti Levéltár és az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány között

A Magyar Nemzeti Levéltár és az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány Együttműködési keretmegállapodást írt alá 2024. március 6-án.

Ezen eseményt az Alapítvány szakmai és tudományos munkáját évek óta elősegítő Magyar Nemzeti Levéltár magas színtű szakmai iránymutatása előzte meg.

Előzetes egyeztetések, tárgyalás alapján a MNL és az Alapítvány úgy határozott, hogy a jövőben Együttműködési Megállapodás keretében folytatják a közös munkát.

Ezen közös munka során lehetőség nyílik az MNL történészei, levéltári szakemberei, tudományos munkatársai útján, az Alapítvány célkitűzéseit és az előtte álló kiemelt feladatokhoz köthető programokat minél nagyobb színvonalon, elkötelezettséggel megvalósítani a hármas egység megőrzése jegyében: Isten, haza, család.

A múltunk, s a holtak tisztelete Szent Istvántól, Mátyás királyon, II. Rákóczi Ferenc Fejedelem, Andrássyakon át, a jövő nemzedékünkért, az igaz ügyért való felelősség, az együttműködésünk tartópillére.

Budapest, 2024.03.06.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriuma

The US Embassy in Budapest visits the Foundation (24 February 2024)

A bejegyzés magyar nyelvű változatáért kattintson ide: Az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége munkatársainak látogatása az Alapítványnál 2024. február 24-én.

In 2023, we commemorated the 200th anniversary of the ‘providential statesman,’ Count Gyula Andrássy Sr. The bicentenary celebration provided us with the opportunity to reflect on the life and work of an exceptional diplomat-politician who lived during an era often referred to as the ‘Belle Époque.’ Count Gyula Andrássy Jr. carried on the legacy of his father – as well as political and diplomatic predecessor – Count Gyula Andrássy Sr., embracing the same principles and values during a period overshadowed by World War I and marked by the extraordinary crisis that ensued in its wake. However, World War I and the political events surrounding it are linked not only to our Foundation’s namesake Count Gyula Andrássy Jr., but also to Thomas Woodrow Wilson, the 28th President of the United States of America and the recipient of the Nobel Peace Prize in 1919.

Woodrow Wilson as US President, Count Gyula Andrássy Sr. as Austro-Hungarian Foreign Minister and Hungarian Prime Minister, and Count Gyula Andrássy Jr. as Austro-Hungarian Foreign Minister and Hungarian Interior Minister, had an impact on the development of their own nations as well as on the surrounding nations during their lifetime thanks to their wisdom, good judgment and extraordinary abilities, and thus are deservedly remembered and respected by posterity as outstanding statesmen. As Wilson put it, one important pillar of the American world is to make the world a safer place, and diplomacy is an important tool for that. The two Counts Gyula Andrássy also worked on the basis of the same principles – and those ideas are still valid today.

It was in this spirit that representatives of the United States Embassy in Budapest visited the Count Gyula Andrássy Jr. Foundation today. The meeting was attended by Ms. Allison Haugen (Diplomat, Political and Economic Affairs) and Mr. Gergely Gaal (Expert) on behalf of the Embassy, and hosted by Dr. Erika Szeiler (Chair, Board of Trustees, Count Gyula Andrássy Jr. Foundation), who was accompanied by Dr. Éva Fodor Kovács (founder, lawyer), and Szilvia Mária Tóth (Director of Finance).

The Chair of the Foundation’s Board of Trustees and its staff were proud to present the achievements of the Foundation so far, as well as the Foundation’s goals and future plans and programmes. It was emphasized that in working towards its goals, the Foundation needs supporters as well as cooperating partners. As the Foundation’s namesake was a statesman, a diplomat-politician, we regularly invite representatives of the diplomatic corps in Hungary to our events. Carrying on the spirit and historical heritage of the two Counts Andrássy, our Foundation follows historical examples in seeking to strengthen its relations, and welcomes the cooperation and support of embassies accredited to Hungary in the context of formal collaborations. We also welcome the expression of interest, as well as the eventual cooperation, of the US diplomatic representation in Hungary in the hope of realizing our objectives and future programs at the highest possible level.

Following the era of President Woodrow Wilson and the two Counts Andrássy, social development took a new direction, and in the midst of rapid changes in everyday life, attitudes to traditional values are also undergoing constant transformation. A thorough knowledge of history is vital in order to understand that the world we live in today was created by the art of diplomacy and the idea of a global balance of power.

Through its activities, our Foundation, as a non-governmental organization, can become yet another link connecting our two countries along the ideals of the two Counts Andrássy, so much akin to those of President Wilson – as all three of these outstanding statesmen believed that understanding the greatest questions of history is inevitable if we want to enable our new generations to shape our common future.

Budapest, 24 February 2024

The Board of Trustees of the Count Gyula Andrássy Jr. Foundation

Az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége munkatársainak látogatása az Alapítványnál 2024. február 24-én.

For the English version of this post, click here: The US Embassy in Budapest visits the Foundation (24 February 2024)

2023-ban ünnepeltük a providenciális államférfi, id. gróf Andrássy Gyula születésének 200. évfordulóját. Betekinthettünk e kiemelkedő diplomata-politikus életének és tevékenységének egyes állomásaiba – egy olyan korban, amelyet „boldog békeidőknek” neveztek. Ifjabb gróf Andrássy Gyula az édesapjától mint politikai-diplomáciai elődjétől örökül kapott elveket és értékeket vitte tovább politikusi és diplomáciai tevékenysége során – egy válságos, az első világháborútól s annak következményeitől sújtott, rendkívül nehéz világhelyzetben. Az első világháború s az azt övező politikai események azonban nem csak Alapítványunk névadójához, ifj. gróf Andrássy Gyulához kapcsolódnak, hanem az Amerikai Egyesült Államok 28. elnökéhez, az 1919-ben Nobel-békedíjban részesült Thomas Woodrow Wilsonhoz is.

Woodrow Wilson amerikai elnök, id. gróf Andrássy Gyula osztrák–magyar külügyminiszter és magyar miniszterelnök, valamint ifj. gróf Andrássy Gyula osztrák–magyar külügyminiszter és magyar belügyminiszter a bölcsességüknek, józan ítéletüknek és rendkívüli képességeiknek köszönhetően már életükben nagy hatással voltak mind saját nemzetük, mind a környező nemzetek fejlődésére – így méltán váltak az utókor által is elismert államférfiakká. Amint azt Wilson elnök megfogalmazta, az amerikai világ egyik fontos pillére a világ biztonságosabbá tétele, s ennek fontos eszköze a diplomácia. Ugyanezen elvek alapján munkálkodott a két gróf Andrássy Gyula is – s a gondolat máig érvényes.

E gondolatok szellemében tettek ma látogatást az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének munkatársai az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványnál. A megbeszélésen a Nagykövetség részéről Allison Haugen, az USA Budapesti Nagykövetsége politikai-gazdasági osztályának diplomatája, valamint Gaal Gergely szakértő vettek részt, az Alapítvány képviseletében pedig dr. Szeiler Erika, a Kuratórium elnöke, Fodorné dr. Kovács Éva mint az Alapítvány alapítója és jogásza, valamint Tóth Szilvia Mária, az Alapítvány gazdasági vezetője.

Az Alapítvány kuratóriumának elnöke és munkatársai méltán büszkélkedhettek az eddig elért eredményekkel, egyben bemutatták az Alapítvány céljait és további elképzeléseit, tervezett programjait is. Hangsúlyt kapott, hogy az Alapítvány működéséhez pártolókra és együttműködő partnerekre van szükség. Minthogy az Alapítvány névadója maga is államférfi, diplomata-politikus volt, rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre a hazai diplomáciai testületek képviselőit. Az Andrássyak szellemének és történelmi örökségének továbbvivőjeként Alapítványunk kiemelkedő jelentőségű történelmi példák mentén igyekszik kapcsolatait erősíteni, így örömmel fogadja a Magyarországra akkreditált nagykövetségek közreműködését és támogatását formális együttműködések keretében is. Az amerikai diplomácia érdeklődését,  közreműködését is örömmel fogadjuk céljaink, jövőbeni programjaink minél sikeresebb megvalósítása tükrében.

Woodrow Wilson elnök és a két Andrássy korát követően a társadalomfejlődés új irányt vett, a mindennapi élet rohamos változása közepette pedig a hagyományos értékekhez való viszonyulás is folyamatos átalakuláson megy át. A történelem alapos megismerése életfontosságú annak megértéséhez, hogy a világot, amelyben élünk, a diplomácia művészete s a globális hatalmi egyensúly gondolata teremtette meg.

Alapítványunk mint civil szervezet újabb kapocs lehet országaink között, hiszen az Andrássyak eszméi rokonságot mutatnak a wilsoni eszmékkel, hisz mindannyian vallották: a történelem kérdéseinek megismerése elengedhetetlenül fontos a jövő formálásban a fiatal nemzedék útján.

Budapest, 2024.02.24.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriuma

Id. Gróf Andrássy Gyula születésének 200. évfordulója tiszteletére megrendezésre kerülő konferencia.

Id. gróf Andrássy Gyula születésének 200. évfordulója tiszteletére „A Providenciális Államférfi” címmel nemzetközi konferencia került megrendezésre 2023.09.22-én az Ifj Gróf Andrássy Gyula Alapítvány és a Gödöllői Királyi Kastély Nonprofit Kft közös szervezésében a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában.

Az emlékkonferencia védnökei tették még felemelőbbé a rendezvényt: Székely Ernő, Csíkszentkirály (Románia) polgármestere, Kún István Krasznahorkaváralja (Szlovákia)polgármestere, Gémesi György Gödöllő város polgármestere, Váradiné Naszályi Márta, Budapest I. kerület polgármestere. 

A köszöntők között volt Mgr. Mateova Timea,a Bethléri Kastély és Múzeum Igazgatója is, aki elmondta, hogy a Bethléri Kastélyban id. Andrássy Gyula születésének 200. évfordulója tiszteletére kiállítást is rendeztek, ami megtekinthető.  A konferencia Nagy Ferenc Endre százados katolikus lelkész fohászával és Jákob János dandártábornok református püspök imájával vette kezdetét.

Kún István Krasznahorkaváralja polgármestere, Székely Ernő csíkszentkirály polgármester,

Jákob János dandártábornok református püspök, Nagy Ferenc Endre százados katolikus lelkész.

A nemzetközi tanácskozás felkért előadóit voltak: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Pál Judit és Kaján Marianna professzor asszony, Franz Adlgasser, Csorba László, Hermann Róbert, Katona Csaba, Melkovics Tamás, Pappházi János, Schwarczwölder Ádám történész professzor urak, Mezey Barna, Révész Tamás Mihály jogtörténész professzor urak, Balla Tibor hadtörténész professzor úr, Basics Beatrix művészettörténész professzor asszony.

A védnökök és előadók nagyon színvonalas, érdekesebb és érdekesebb mozzanatokról szóló előadása felvillantott id. gróf Andrássy Gyula életútját, bemutatva katonai, politikai, diplomáciai, jogi és művészeti hagyatékát. A család, a hazaszeretet, a hivatástudat, az európaiság és a hit, ezekre épül az Andrássy hagyatékát, és ez az ötös egység mindvégig jellemezte Andrássy Gyula munkásság.

A konferencia segítségével, új ismereteket is szerezve, emlékeztünk id. gróf Andrássy Gyula kiemelkedően értékes életútjára, amit Magyarország, a Magyar Nemzet szolgálatába rendelt és hagyott maga után gazdag erkölcsi, szellemi és épített örökséget, ami támaszul, értékalapul szolgálhat a mai nemzedéknek, ha megismeri, megérti azt.

Id. Andrássy Gyula 1865. október 3-án a Pesti Naplóban a következőket jelenteti meg: „Minket -a gondviselés talán azért nem enged számosabbnak lennünk, mert a világ ezen részén kell, hogy legyen egy nép,- amely úgy tarthatja fenn magát, ha és amíg- az emberiség legszentebb- érdekeiért küzd” Ez a legszentebb küzdelem, érdek Andrássy  Gyula számára   Magyarország felemelkedése, fejlődése, a béke  és jogbiztonság fenntartása, az emberek  jóléte,  boldogulása volt , és nem véletlenül a korszákot amiben élt, munkálkodott  és  vezette az országot a providenciállis államférfi boldog békeidőknek nevezték.

Andrássy Gyula- a providenciális államférfi azon nagy formátumú emberek és politikus közé tartozott, akit tisztelni, munkásságát megismerni, és emlékét megőrizni fontos üzenet és feladat volt a konferencia által is, a ma élők számára.

Tisztelettel:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

ifj. Gróf Andrássy Gyula és Zichy Eleonóra grófnő megtalált ideiglenes temetkezési helyének feltárása

Az esemény 2019. április 16.-án történt, dr Susa Éva biológus-antropológus szakértő, iü. főtanácsos, Szőke Mátyás régész, Molnos Mária iü tanácsos, Dudás Eszter szakmai érdeklődő, dr Szeiler Erika ifjabb Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szabó László filmes szakember az alapítvány felkérésére, Laczkó Árpád az ásató munkások vezetője, Balog Tibor, Szőke Attila, Jóni István ásató munkások jelenlétében.

Az ásatást az erről készült emlékeztető napló szerint – Szőke Mátyás által kijelölt területen – Batthyány Lajos (1860-1951) és Batthyány Lajosné Andrássy Ilona (1858-1952) feltételezett sírjának (sírjainak) megkereséséhez kezdték a kutatóárok kimélyítését.

Ásatás helyszíne: Polgárdi, volt Batthyány vadászkastélykert sírhalom. A feltételezett sírok a sírdomb tetején fekvő ifj. Gróf Andrássy Gyula (1860-1929) és felesége Zichy Eleonóra (1867-1945) kőlappal és felirattal ellátott kriptája és Batthyány Gyuláné Károlyi Zsuzsanna (1882-1930) – kőkeresztet tartalmazó kőlapos – kriptája között helyezkedhettek el. A két sír megkeresésének célja annak bizonyítása, hogy néhai ifj. Gróf Batthyány Lajos és felesége, az ide betemetett sírjaikból, korábbi időpontban exhumálva lettek e.

A feltárási napló részletes leírása alapján az alábbiak voltak megállapíthatók: 

  • A Polgárdi területén lévő Batthyány kastélykertben fekvő sírdomb egyik kriptája volt ifjabb Gróf Andrássy Gyula és Zichy Eleonóra ideiglenes temetkezési helye. A kriptát feldúlt állapotban találtuk. Fellelt részleges maradványaikat és temetkezési kellékeiket megtaláltuk, összegyűjtöttük.
  • A fellelt maradványok szakszerű szétválogatása után az antropológiai vizsgálatuk megtörtént, végleges méltó sírhelyre történő elhelyezésük a végakaratukkal szinkronban szükséges.
  •  A textil maradványok szakszerű restaurálása megtörtént, azok is várják a végleges sírhelyen való kiállításukat.
  • Az írott források szerint a sírdomb földfelszínébe temetett Batthyány Lajos és Batthyány Lajosné kihantolása nagy valószínűséggel nem 2013-ban, hanem sokkal korábban történt. Tisztázandó ennek fellelhető írott forrása, valamint az, hogy a Polgárdi Batthyány kápolnában elhelyezett – Batthyány Lajosnak címzett kriptafülkében, amely a NÖRI által védett, vannak e maradványok, vagy üresek.

A feltárást az alapítvány filmes szakember segítségével végig dokumentálta és emlékeztető naplóban is rögzítésre kerületek a történtek.

Budapest, 2023.07.13.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriuma

200 éve született Andrássy Gyula gróf

Csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula katolikus grófi családban született 1823. március 8-án Oláhpatakon. Apja, Andrássy Károly (1792–1845) liberális politikus, a főrendi ellenzék tagja, a Tisza-szabályozó Társulat elnöke, Széchenyi István barátja, anyja Szápáry Etelka grófnő (1798–1876) volt. A harmadik gyermek Gyula és testvérei, Kornélia (1820–1836), Manó (1821–1891) és Aladár (1827–1903) a főúri családoknál szokásos módon házitanítót kaptak, Peregriny Elek „teljesen magyar szellemben” nevelte őket.

Középiskolai tanulmányait a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Ezt követően tanulmányútra indult német földre, Franciaországba, Angliába és Spanyolországba. Első politikai felszólalását Zemplén vármegye 1844. szeptember 25–27-i közgyűlésén mondta. 1845. szeptember 6-án a megye táblabírájává választották. 1845–1846-ban több cikket írt a Pesti Hírlapba. Hazatérve 1845 augusztusától részt vett az Első Magyar Tisza-Gőzhajózási Társaság megalakításában, decemberben a szabolcsi testület elnökévé, a társulat alelnökévé választották, e tisztét 1848/49-ben is betöltötte.

1847. október 14-én, Lónyay Gáborral együtt, Zemplén vármegye követévé választották. Az 1847/48. évi országgyűlésen az ellenzék szűkebb tanácskozó testületének tagja volt. Részt vett a vukovár–fiumei vasút ügyében kiküldött országgyűlési bizottság munkájában. Tagja volt az alsótábla 1848. március 15-én Bécsbe utazó küldöttségének is.

A forradalom győzelme és az első, felelős magyar kormány megalakulása után, 1848. április 22-én Szemere Bertalan belügyminiszter javaslatára a nádor Zemplén vármegye főispánjává nevezte ki, május 10-én a megye közgyűlésén felolvasták Lónyay és Andrássy követjelentését, s beiktatták Andrássyt főispáni tisztébe. Ezt követően június 26-ig személyesen elnökölt a megyei közgyűléseken. A népképviseleti országgyűlésen két minőségében: hivatala révén és született főrendként a felsőház tagjaként vett részt.

1848. július 4-én mint az egyik legfiatalabb tagot a felsőház ideiglenes jegyzőjévé választották. Ő „jegyzette” és írta alá az első két ülés jegyzőkönyveit. Másnap, 5-én a leadott 99 szavazatból 83-at kapva Andrássyt a felsőház végleges jegyzőjévé választották. Tisztét 1848. október 9-ig töltötte be. Július 5-én a házszabály és az igazolások, 6-án a felsőházi megjelenési jog, 8-án a felsőház reformja, 21-én a válaszfelirat, a két Ház közötti kapcsolattartás ügyében szólalt fel. Július 14-én beválasztották a trónbeszédre adandó válaszfeliratot megvitató és készítő, 25-én az uralkodóhoz, Innsbruckba vivő, 14 tagú felsőházi küldöttségbe.

Augusztus 26-án a délvidéki táborba utazott gr. Károlyi György, Bónis Samu és br. Prónay István társaságában, s másnap megérkeztek a verbászi táborba, de már 29-én vissza is indultak. Andrássy szeptember 3-án visszatért Zemplén vármegyébe, s 4-én részt vett a megyei közgyűlésen. Szeptember 27–28. körül megjelent a dunántúli magyar fősereg velencei táborában, s a 29-i pákozdi csatában parancsőrtisztként vett részt. Október 1-jén már Pesten volt, s a képviselőház és a felsőház aznapi ülése Móga János altábornagy jelentése alapján neki is köszönetet szavazott a pákozdi csatában tanúsított magatartásáért.

Október 8-án a Pestre érkező Zemplén megyei önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj tisztjei felkérték, hogy vegye át a zászlóalj parancsnokságát. Október 9-én az Országos Nemzetőrségi Haditanács és a Hadügyminisztérium kinevezte őrnaggyá és a zászlóalj parancsnokává. Október 10-én a zászlóaljjal elindult a parndorfi magyar táborba, s 15-én megérkeztek oda. Andrássy a zászlóalj élén részt vett az október 30-i schwechati csatában, majd november 11-én átadta a zászlóalj parancsnokságát gr. Bethlen Ferenc századosnak.

Visszatért a fővárosba, ahol a Tisza-Gőzhajózási Társaság ügyeivel foglalkozott. November 30-án az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kinevezte az országgyűlés november 23-i határozata alapján Kolozsvár feladása ügyében kiküldött bizottságba, de a bizottság végül meg sem kezdte működését. December 28-án az OHB megbízta, hogy vizsgálja meg a Zemplén megyei bizottmány december 18-i ülésén történteket. Andrássy 1849. február 17-től a megyében volt, a vizsgálatot március 6-án zárta le. Ezután folyamatosan az időközben felszabadult megyében tartózkodhatott. Április 6-án állítólag részt vett az isaszegi csatában és a 19-én a nagysallói ütközetben. Április végén a fővároson át Debrecenbe utazott, május 19-én a minisztertanács határozata alapján gr. Batthyány Kázmér külügyminiszter Isztambulba küldte. Ezzel egy időben címzetes huszárezredessé nevezték ki az 5. (Radetzky) huszárezredbe.

Ezt követően rövid időre visszatért a fővárosba, állítólag részt vett Buda bevételében is. A független magyar állam követeként 1849. május 29-én Debrecenből Pancsovára utazott. Belgrádban találkozott a szárd konzullal és Hasszán pasával, akitől útlevelet kapott. Tárgyalt Ilja Garasanin szerb belügyminiszterrel és Dragojlo Kušljan horvát lapszerkesztővel is. Június 24. körül érkezett Isztambulba. A török kormány nem ismerte el Magyarország diplomáciai képviselőjének, de ismételt osztrák követelésekre sem utasította ki.

A szőlősi (világosi) fegyverletétel után, szeptember elején diplomáciai összeköttetéseit kihasználva mindent megtett annak érdekében, hogy a török Porta ne adja ki a magyar és lengyel menekülteket Ausztriának és Oroszországnak, s szeptember 11-én Kossuthhoz írott levelében a muszlim vallásra történő áttérésre igyekezett rábeszélni a menekülteket. 1849. november 25-én elhagyta Isztambult, és Párizsba utazott. 1850-ben cikket írt az Ecclectic Review-ba, amelyben az osztrák–magyar kiegyezés mellett nyilatkozott. 1852-ig aktívan részt vett a párizsi emigráció munkájában. Közben a pesti cs. kir. haditörvényszék 1851. szeptember 21-én, távollétében halálra ítélte, és in effigie kivégezték.

1856. július 9-én Párizsban feleségül vette Kendeffy Katalin grófnőt (1830–1896). Gyermekeik: Tivadar (1857–1905), Ilona (1858–1952) és Gyula (1860–1929) voltak.

Kisebbik fia, Gyula, több párt alapítója és vezetője, a király személye körüli miniszter (1894-1895), belügyminiszter (1906-1910) s a Monarchia utolsó közös külügyminisztere (1918) lett.

1857-ben amnesztiáért folyamodott, majd ezt megkapva, 1858-ban hazatért. 1861-ben Sátoraljaújhely országgyűlési képviselőjévé választották. Deák Ferenc politikai táborához csatlakozott, május 23-án nagy hatású, szellemes beszédben követelte „törvényes, szentesített jogainkat, semmi egyebet”.

Az 1865-1868. évi országgyűlésen döntő szerepet játszott. 1865. december 20.–1866. április 16. között a képviselőház egyedüli, ezt követően 1867. április 8-ig első alelnöke volt. Deák Ferenc mellett főként ő valósította meg a kiegyezést. Maga Deák nevezte őt „providenciális embernek.”

1867. június 4–8. között a nádorhelyettesi tisztet töltötte be, így Andrássy tette fel a Szent Koronát az alkotmányra ekkor felesküdött I. Ferenc József fejére.

1867. február 17.–1871. november 14. között Magyarország miniszterelnöke volt. Egyidejűleg – 1867. február 20-tól 1871. november 14-ig – a honvédelmi tárcát is betöltötte, jelentős érdemeket szerezve a magyar honvédség megszervezésében.

1871. november 14.–1879. október 8. között Andrássy a Monarchia közös külügyminisztere, 1871. november 13.–1872. január 15. és 1876. június 11.–augusztus 14. között közös pénzügyminisztere is volt. A négy évszázados Habsburg-uralom időszakában ő volt a legmagasabbra jutó magyar politikus.

1878-ban a berlini kongresszuson a Monarchia számára felhatalmazást szerzett Bosznia és Hercegovina megszállásához.

1879. október 8-án lemondott közös külügyminiszteri posztjáról azt követően, hogy aláírta a Németországgal kötött kettős szövetséget.

Ezután visszavonulva a politikától a Tisza-Völgyi Társulat központi bizottságának elnöke lett.

Cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos, 1867-től a Szent István-rend nagykeresztese, 1869-től szolgálaton kívüli honvéd ezredes, később vezérőrnagy, majd 1878-tól altábornagy, 1888-tól tiszteletbeli lovassági tábornok volt. 1877-től az Aranygyapjas-rend lovagja, a Máltai Lovagrend nagykeresztese, a spanyol grand címet viselte. 1876. január 10-től az Akadémia igazgatósági, 1888. május 4-től pedig tiszteletbeli tagja lett.

1890. február 18-án, Fiume mellett, Volosca községben érte a halál. A tőketerebesi mauzóleumban feleségével együtt alussza örök álmát.

Halála után a kormány törvényjavaslatban foglalkozott a politikus emlékének megörökítésével. 1890. július 16-án Szapáry Gyula gróf miniszterelnök vezetésével emlékbizottság alakult. A szóba jöhető helyszínek közül a Közmunkatanács elnökének, Podmaniczky Frigyes bárónak a javaslatára az új Országház előtti teret fogadták el a készülő szobor helyeként.

A pályázaton végül Zala György művét ítélték a legjobbnak. Zala személyesen is ismerte Andrássyt, díszmagyarban, nyugodtan léptető lovon ülve örökítette meg a kiegyezés miniszterelnökét.

A talapzatot oravicai márványból Foerk Ernő készítette. Két oldalát nagyméretű bronz domborművek díszítették, amelyek Andrássy politikusi pályafutásának egy-egy eseményét, az 1867-es koronázási ünnepséget, illetve az 1878-as berlini kongresszust örökítették meg. A szobrot maga I. Ferenc József avatta fel 1906. december 2-án az Országház déli szárnyánál.

1945-ben, a Kossuth híd építése miatt a szobrot lebontották, de akkor még úgy tűnt, hogy csak ideiglenes jelleggel, mert rendkívül precízen szedték szét és szállították raktárba. 1947-ben Csillag István a szobor talapzatának egy darabjából faragta ki József Attila emléktábláját. A szobor bronzanyagát valószínűleg a Sztálin-szobor készítéséhez használták fel. Helyére 1980-ban a Marton László által készített József Attila szobor került.

2015-ben a Steindl Imre Program keretében készült el az eredeti szobor mása, amelyre a Bencsik Alkotóközösség művészei kaptak megbízást. Engler András a lovat, Polgár Botond az alakot mintázta, Meszlényi János a bronzöntést végezte. A szobrot 2016. szeptember 13-án Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere avatta fel.

Hermann Róbert

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
kuratóriuma

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány 2022. december 9-én nagyon méltó körülmények között, a Magyar Tudományos Akadémián Dísztermében megtartotta „A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában” című konferenciakötet ünnepélyes bemutatóját.

A könyvbemutató fővédnöke dr. Semjén Zsolt Miniszterelnök- helyettes volt.

A könyvbemutató Bábel Klára hárfaművész és Drahos Rebeka fuvolaművész vendégelőadók zenei előadásával vette kezdetét, Bartók Béla Román népi táncokkal, mintegy megidézve a két gróf Andrássy Gyula születésének gyökereit is.

A zeneművészek előadása programszerűen kísérte végig a könyvbemutató mondanivalóját, és tette azt még meghittebbé és felemelőbbé.

A rendezvényt az Alapítvány nevében dr. Szeiler Erika kuratóriumi elnök nyitotta meg.

Elnök Asszony tisztelettel köszöntötte a rendezvény fővédnökét továbbá az MTA elnökét, azokat, akik megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, továbbá tolmácsolta azon emberek jókívánságait, akik elfoglaltság, betegség miatt nem tudtak személyesen jelen lenni a könyvbemutatón, kiemelve Dr. Erdő Péter Bíboros és Kocsis Fülöp metropolita atya, valamint Gér András református zsinati tanácsos úr jókívánságait, akik a rendezvényre Istenünk áldását is kérték.

Szeiler Erika kiemelte, hogy a könyv felhívja a figyelmet a két gróf Andrássy Gyula szellemi értékére, a követendő, tisztelendő példaképre, és hogy az Igaz Ember az ősök útján jár, és hogy talán nem lettünk méltatlan ok a nagy elődjeinkhez.  

A könyvbemutató moderátori feladatait Katona Csaba történész látta el nagy tisztelettel, akinek felkészültsége, és képessége tette a könyvbemutatót érdekessé, értékállóvá.

Prof. Dr. Pók Attila, ny. tudományos tanácsadó tartotta meg méltató beszédét   a nemrég elhunyt Prof Dr. Frank Tibor történészről, akinek nagyon kedves volt az Andrássyak Magyarországnak hátrahagyott értéke, szerepvállalásuk.

Pók Attila bemutatta Frank Tibor gazdag szakmai életútját, kimagasló emberi értékeit, és ezen túl azonosságot vélt felfedezni Frank Tibor és ifj. gróf Andrássy Gyula bölcs mosolyában.

Dr. Holló József. altábornagy, c. egyetemi tanár, kurátor tolmácsolta Dr. Semjén Zsolt Miniszterelnök- helyettes könyvbemutatón megjelenteknek a köszöntését, aki hivatali kötelességei miatt nem tudott jelen lenni. Miniszterelnök- helyettes úr kiemelte, hogy „a kötetben megjelenedik előttünk a két gróf életútja, egyházpolitikai szerepvállalása, hítbéli meggyőződése és haza iránti elkötelezettsége olyan időtálló értékek, amelyek kétségtelenül példaként szolgálhatnak a jelen és jövő nemzedékei számára. Apa és fia közel nyolcvan évnyi szolgálat alatt átélt forradalmat és szabadságharcot, elnyomást és kiegyezést, nemzeti egységet és trianoni összeomlást egyaránt, de mindvégig megmaradtak nagybetűs államférfinak” 

Prof Dr. Balla Tibor hadtörténész a Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora a konferenciakötetben lévő tizenhárom szerző munkáját, kiemelve Ligeti Dávid, Hermann Róbert, Holló József munkarészét méltatta. Professzor úr hangsúlyozta Andrássy Gyula már fiatalon megnyilvánuló katonai tehetségét az 1848-49 szabadságharcban, és hogy ezen képességét további pályafutásában még nemesíteni is tudta a haza szolgálatában.

1871-ben Andrássy Gyula az Osztrák- Magyar Monarchia egyik legbefolyásosabb posztját töltötte be, a birodalom közös külügyminisztere lett. Andrássy az 1870 -es évek közepén, a dualista állam történetének egyik legsúlyosabb válsága idején vezette a Monarchia külügyeit, amikor reális esélye volt annak, hogy háború tör ki az Orosz Birodalommal.

Fiát, Gyulát is a királyhűség, és Magyarország boldogulásáért való küzdelem jellemezte, ami a hazai arisztokrácia körében is példaértékűnek számított.

Jákob János dandártábornok úr, protestáns tábori püspök méltatta a két gróf Andrássy Gyula  által a  magyar egyházpolitikai küzdelmek, amelyek évszázadokra nyúlnak vissza, eredményes, önzetlen szerepvállalásukat.

Az 1867-es kiegyezés után az Andrássy-kormányt követő időszak feszültségekkel volt teli, majd az első Wekerle -kormány időszakára esik annak az átfogó vallásügyi törvénynek az elfogadása, aminek a kivitelezésében ifj. Andrássy Gyulának nagy szerepe volt.

Prof. Dr. Kuminetz Géza a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Rektora a katolikus egyház, a jog és annak bölcseleteinek fejlődése szempontjából húzott párhuzamot a két gróf Andrássy Gyula Magyarország érdekében kifejtett áldozatos, értékálló munkája vonatkozásában.

A konferencián cca 75 érdeklődő vett részt.

Az emlékezet egyik mérföldköve ez a konferenciakötet, amely az egyházak képviselői, történészek, hadtudósok és jogtudósok összefogásának köszönhetően hirdeti, hirdetheti a két gróf Andrássy Gyula történetén keresztül a nemzeti történelem dicsőséges pillanatait. 

A könyvbemutató is teret adott a szélesebb körben való megismertetésre, megismerésre a kötetben lévő új ismereteknek, történelmi eseményeknek.


Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány, a két gróf Andrássy Gyula magyaroknak és más nemzetnek is fontos üzenetével, és máig ható gondolat szellemében valósította meg a kötetet miszerint:” Feladatunk elsősorban a béke eszközeivel való hóditás, vonzó tulajdonságaink fokozása, kultúránk ápolása és olyan belpolitika folytatása, amely külpolitikánknak a magyar nemzet kulturális, gazdasági, katonai képességeinek kifejtésével szilárd alapot nyújthat…állandó érdekeink parancsolólag megkövetelik, hogy a Duna völgyén lakó nemzetek egymást megértsék, egymáshoz közelebb jussanak ,és megtalálják a békés együttélés előfeltételeit, amit pedig egy újabb háború ismét megakadályozna.”


Ifj. gróf Andrássy Gyula külpolitikai helyzet
Új magyar Szemle,1920, május, 1 szám.21-22 o.

Budapest, 2022.12.09.
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
kuratóriuma

A konferencia videós anyaga elérhető.

„A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában” című nemzetközi konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében 2021. 09. 20-án került sor az Ifjabb Gróf Andrássy Gyula Alapítvány szervezésében „A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában „című nemzetközi konferenciára.

A konferencia, illetve annak előadásai elsősorban az 1848 és 1929 időszakra fókuszáltak, döntően Magyarország tekintetében, de érintőleg nemzetközi kitekintéssel is. Elhangzott referátum a még fiatal idősebb Andrássy Gyula kiemelkedő szerepvállalásáról az 1848. és 1849. évi forradalomban és szabadságharcban, de megismerhették az érdeklődők az 1867. kiegyezéshez vezető úton betöltött szerepéről és miniszterelnöki tevékenységéről, ami megalapozta Magyarország alkotmányosságát, a honvédelem, az egyházak és felekezetek jogainak biztosítását. Tevékenységét fia, az ifjabb Andrássy Gyula folytatta az világháborúig, majd a trianoni időszakon túl.

Apa és fia egyházpolitikai szerepvállalásának bemutatása révén nem csak a célok, de az okok, illetve belső, hitbéli meggyőződésük is érthetőbbé vált a hallgatóság számára. Az egyházak vonatkozásában nevükhöz szorosan kötődött egy-egy történelmi jelentőségű törvényhozási aktus: az 1868. évi (XLIV.) tc. a nemzetiségi egyenjogúság rendezéséről, és az 1895.évi (XLIII.) tc. a vallás szabad gyakorlatáról.
Végül bemutatásra került az is, hogy ifj. Andrássy Gyula, akkor már a Horthy-korszak legitimista mozgalmának meghatározó személye és az ugyancsak legitimista elkötelezettségű Pehm József zalaegerszegi plébános, később immár Mindszenty néven esztergomi prímásérsek útjai a történelem egy adott időszakában hogyan keresztezték egymást.
Az előadások rámutattak, hogy a két Andrássy esetében az istenkeresés egy módja volt a szabadság tisztelete és az is, ahogyan mindketten keresték a művészetben a szépséget, mert az igazi művészet Isten szépségét jeleníti meg. Az ifjabb Andrássy Gyula egész életét áthatotta az igazságkeresés eszménye, aki kereszténységben, a keresztény etikában a társadalmi problémákra adandó reális alternatívát, a morális válság leküzdésének megoldását látta. Eszmerendszerében – a magyar történeti alkotmányosság jogfolytonossága jegyében – a kereszténységet, mint politikai kereszténységet (politikai katolicizmust) a legitimizmussal, a királyság restaurációjának gondolatával kapcsolta össze.

A konferencia tehát felhívta a figyelmet az egyházak szerepére a nemzeti egységben, valamint az alkotmányosság, a honvédelem és szabadság fontosságának kérdéseire.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
kuratóriuma

A konferencia videós anyaga elérhető.