1) Ifj. gróf Andrássy Gyula megörökölte szülei és nagyszülei tetemes ingatlan és ingó vagyonát.
2) Ifj. gróf Andrássy Gyula tulajdonába került többek között több budapesti – a 6331. tulajdonszámú, az 1175. tulajdonszámú, valamint az 1535. tulajdonszámú, Fő utca 11-13. sz. alatti – ingatlan is. Andrássy 1929. június 11-én bekövetkezett halála után felesége lett a vagyon általános örököse.
3) Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége – külön végrendeleteik útján – tetemes vagyont hagytak hátra. E vagyonból az özvegy gyermekein és unokáján kívül a magyar nemzet – a magyar állam – is részesült. A végtisztességet azonban – amely az örökhagyóknak tagadhatatlanul kijár nem csak a magyar és az egyetemes történelemben betöltött helyük, szerepvállalásuk fényében, hanem arra a gazdag szellemi és épített örökségre való tekintettel is, amelyet Magyarországra és Szlovákiára hagytak – sajnálatos módon a mai napig nem kapták meg végakaratuk szerint. Ennek oka részben a történelmi eseményekben, részben az emberi gyarlóságban – az örökösök nemtörődöm, jogellenes magatartásában – keresendőek, részben pedig abban, hogy a leszármazók – különösen Odescalchi Márk – mai napig sem tájékoztatják a magyar kormány döntéshozóit megfelelően.
Ezt tájékoztatás az Alapítvány viszont jelen összefoglaló útján is megteszi, ami korabeli és egyéb dokumentumokon és hiteles történéseken alapul.
Az Andrássyak történelmi nevét viselő Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány – amelynek kiemelt célja ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra méltó újratemettetése – Zichy Eleonóra grófnő Borbála nevű gyermekének egyik leszármazójától megkapta a támogatást a földi maradványokkal kapcsolatos kutatások elvégeztetéséhez és ifj. gróf Andrássy Gyula, illetve felesége újratemettetéséhez a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában építendő sírkápolnában. Az újratemetés helyszínéül Krasznahorkaváralja is felvetődött.
Az Alapítvány – annak érdekében, hogy hiteles képet kapjon a végintézkedésekről és az örökösök köréről – beszerezte ifj. gróf Andrássy Gyula és felsége végrendeleteit és hagyatéki eljárásaik iratait, a hitbizománnyal kapcsolatos bírósági iratokat és a vonatkozó birtoklapokat; szakértőkkel tanulmányokat készíttetett és kutatásokat végeztetett az újratemetéssel kapcsolatosan; valamint feltárta az újratemetés tárgyában a legutóbbi években elhangzott hamis állításokat és az ezekre alapuló intézkedéseket.
Ifj. gróf Andrássy Gyula általános örökösévé feleségét, Andrássy Gyuláné született ZichyEleonóra grófnőt nevezte meg az alábbi rendelkezéssel: „Feleségemtől, mint korlátlan jogú általános örökösömtől elvárom, hogy […] halála esetére [az örökölt vagyont] leányainak Ilonának, Borbálának, Katalinnak és Klárának, az én mostoha leányaimnak esetleg azoknak törvényes leszármazóinak fogja juttatni és azt a köteles rész figyelembevételével megnevezett gyermekei, esetleg azoknak törvényes leszármazói között, halál esetre szóló intézkedéssel, akként fogja felosztani, amint azt leányainak, esetleg azok törvényes leszármazóinak vagyoni viszonyai indokolják. […] Ezen most kifejezett óhajom nem jogosítja fel feleségem leányait, vagy azok törvényes leszármazóit, hogy […] feleségemnek, mint általános örökösömnek hagyatéki vagyon feletti rendelkezéseit akár életében, akár elhalálozása esetére is korlátozhassák.”
Andrássy végrendeletét még ugyanezen a napon, 1925. június 06-án módosította, fiókvégrendeletben fejezve ki alábbi végakaratát: „[…] azon óhajomnak adtam kifejezést, hogy feleségem, mint általános örökösöm a tőlem öröklendő vagyon[t] elhalálozása esetén leányai, az én mostoha leányaim közötti vagyoni viszonyainak figyelembevételével ossza fel. Ezen óhajomat oda módosítom, hogy kérem, hogy a vagyoni viszonyokon kívül a nemzeti szempontokat is vegye figyelembe.”
Ugyanezen a napon, 1925. június 06-án ifj. gróf Andrássy Gyula végrendeletet kiegészítő nyilatkozatot is tett, amelyben tételesen felsorolta mindazon vagyonrészeket, amelyek tudomása szerint akkor a vagyonát képezték, s amelyek általános örököséül feleségét, született zicsi és vázsonykői Zichy Eleonóra grófnőt nevezte meg:
- Budapest, II. ker., Fő utca 11. sz. alatti ház telekkel;
- Budapest, I. ker., Bécsikapu tér 8. sz. alatti házrész;
- Tiszadob, 969. sz. tjkv. A+1 sor, 150. hrsz. alatti 977 négyzetöles,
- Tiszadob, 971. sz. tjkv. A+1 sor, 147. hrsz. alatti 530 négyzetöles,
- Tiszadob, 1018. sz. tjkv. A+1 sor, 142. hrsz. alatti 175 négyzetöles,
- Tiszadob, 1050. sz. tjkv. A+1 sor, 146. hrsz. alatti 1139 négyzetöles,
- Tiszadob, 1241. sz. tjkv. A+1 sor, 143. hrsz. alatti 917 négyzetöles, továbbá ugyanott 11971. sz. kat. birtokíven 1197/1. kat. hrsz. alatti 604 négyzetöles parcella;
- az itt felsoroltakon túl esetleg egyéb, a hitbizományhoz nem tartozó tiszadobi ingatlanok;
- „ugyanott […] az úgynevezett tiszadobi hitbizományi [kastély]birtokból az alapító okirat szerint megszakadás esetén a hitbizományi vagyon egyharmadának örököseimet megillető hányadrésze”;
- „úgyszintén a kastélyban és melléképületekben található és a hitbizományi leltárban fel nem vett képek, bútorok, evőeszközök, konyhaberendezések, élelmiszer, istálló és kerti felszerelések, a gazdaságokban a hitbizományi leltárokon felül található bármi néven nevezendő gazdasági, erdészeti és szőlészeti élő és holt felszerelés, beruházások, építkezések, termények, anyagok és általában bármi néven nevezendő vagyontárgy”;
- Tiszadobon a kastélyparkkal összefüggő tölgyerdő faállományának az a része, melyet üzemterv szerint az örökhagyónak évenként joga lett volna kitermelni;
- Mád, 1747. sz. tjkv. A+1 sor, 2419/a hrsz. alatti 394 kat. hold és 1033 négyzetöl, A+2 sor, 1887/a hrsz. alatti 67 kat. hold és 631 négyzetöl, A+3 sor, 1892/b hrsz. alatti 289 kat. hold és 851 négyzetöl, esetleg itt fel nem sorolt egyéb szabad rendelkezésű birtok és a rajta levő összes gazdasági és szőlészeti élő és holt felszerelés;
- a Tőketerebes, Nagyruszka, Miglész, Szőlőske, Zemplén és Cékely „községek határában fekvő azon ingatlanok, melyek nem képeznek hitbizományt, vagy [amelyek a] hitbizományokat megszüntető törvény, vagy családi egyezség folytán engem megilletnek”;
- „a terebesi kastélyban és melléképületeiben, vagy bárhol található bútorok, leltári tárgyak, a gazdaságokban a hitbizományi leltárhoz nem tartozó és időközben eszközölt építkezések, beruházások, gazdasági és erdészeti, szőlészeti élő és holt felszerelés”;
- „a terebesi cukorgyári szerződésből származó összes jogok, leltár szerint átadott szántások, vetések, stb. értéke, mint követelés a földreformmal kapcsolatos készkiadások, még elszámolatlan követelések”;
- „a hitbizományt terhelő, általa teljesen letörlesztett jelzálogkölcsön valorizált összege”;
- „általában bármi néven nevezendő és engem jog szerint megillető vagyontárgyak, jogok, vagy követelések”;
- „a hesdáti hitbizománynak bárkivel szemben fennálló, általam netán be nem hajtott esetleges követelései és elszámolatlan bevételei, úgyszintén az alapító levél szerint megszakadás esetén örököseimet illető hesdáti hitbizományi vagyon egyharmad értékének fele része”;
- „általában ottani [hesdáti] jog szerint engem megillető vagyontárgyak és követelések”;
- „a Magyar Általános Hitelbanknál, vagy bárhol lévő tulajdonomat képező értékpapírok, folyószámla és egyéb követelésem”;
- „végül budai lakásomban található összes képek, bútorok, szőnyegek, könyv, mű és értéktárgyak, a konyha és automobilszínben lévő felszerelések, gépkocsi, nemkülönben az itt fel nem sorolt, de bárhol található olyan vagyontárgyak, amelyek elhalálozásom időpontjában tulajdonjogilag engem fognak megilletni.”
Ifj. gróf Andrássy Gyula 1925. július 18-án Tiszadobon végrendeletet kiegészítő nyilatkozatot tett, amelynek értelmében az általa alapított tiszadobi hitbizományra vonatkozóan tett korábbi intézkedéseket azok teljes terjedelmében visszavonta. A hitbizomány feloldását célzó peren kívüli eljárásra a hitbizomány feletti felügyeletet gyakorló Nyíregyházi Királyi Törvényszék mint hitbizományi bíróság előtt került sor. Ezt követően ifj. gróf Andrássy Gyula peres eljárást indított a hitbizományi intézkedés visszavonása érvényességének kimondása és a hitbizomány megszüntetése iránt azzal, hogy a per sikere esetén „az így korlátlan, szabad vagyonommá vált hitbizományi vagyonok tekintetében” általános örököse felesége legyen: „… a tiszadobi, mádi, mezőzombori ingatlanok, valamint a hitbizományi összes ingók, mind ezek alkatrészei és tartozékai korlátlan és általános örökösévé feleségemet, született zicsi és vázsonykői Zichy Eleonóra grófnőt rendelem, mindazon jogokkal, amelyek a fentebb hivatkozott alap és pótvégrendeletben szabatosan rendezve vannak.”
Andrássy a következőkről is rendelkezett: „Amennyiben az én életemben a tiszadobi hitbizomány alapításának visszavonására s a hitbizomány megszüntetésére vonatkozó per jogerős befejezést nem nyerne, a perre vonatkozó minden jog, tehát a kereshetőségi jog általános örököse is feleségem, zicsi és vázsonykői Zichi Eleonóra grófnő legyen.”
„A néhai özv. gróf Andrássy Károlyné született Szapáry Etelka grófnő által alapított terebesi hitbizományhoz tartozott azon ingatlanok, azok tartozékai és alkatrészei, amelyek unokaöcsém gróf Andrássy Mihállyal 1928. február havában kötött vagyonmegosztó szerződés szerint nekem osztályrészül jutottak, Nagyruszka, Miglész, Terebes és Zemplén községek határaiban, továbbá a Cékely és Szőlőske községekben fekvő és szabad vagyont képezett parcellák, valamint Kolos és Torda megyékben fekvő hesdáti ingatlanaim, amelyek hitbizományi jellege a román törvényhozás által alkotott román törvények és a román kormány által kibocsátott rendeletek szerint megszűnt s ezen ingatlanok mindennemű tartozékaik és alkatrészeikkel egyetemben az én kizárólagos tulajdonomat képezik, – azon vagyontárgyak közé tartoznak, amelyekre nézve általános örökösömül feleségemet, zicsi és vázsonykői Zichy Eleonóra grófnőt rendeltem […]. Arra az esetre, ha feleségem […] előbb halna meg, mint én, és én újabb végrendelkezést bármily oknál fogva nem tennék, a hivatkozott végrendeletben, pótvégrendeletben, de különösen ezen pótvégrendeletben számára biztosított vagyonok és jogok az ő törvényes örököseire szállnak át.”
Ifj. gróf Andrássy Gyula 1929. június 11-én hunyt el Budapesten. Június 13-án, a Fő u. 11-13. sz. – Margit rakpart 7. sz. alatti Andrássy-palotában ravatalozták fel. Állami és egyházi protokoll szerint búcsúztatták, majd délután Polgárdiban ideiglenesen nyugalomra helyezték az akkoriban Batthyány Lajos tulajdonát és birtokát képező vadászkastély parkjában kiépített kriptában.
III. Ifj. gróf Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő fellelt végintézkedései
Ifj. gróf Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő túlélte férjét. Férje általános örököseként megörökölte annak ingó és ingatlan vagyonát, valamint folytatta a hitbizománnyal kapcsolatos érvénytelenítési, megszüntetési pert. Megjegyezzük továbbá, hogy 1925 és 1927 között Zichy Eleonóra nevére a házaspár több budai ingatlant is vásárolt, amelyeket szintén az özvegy gyermekei, illetve azok leszármazói örököltek.
Az özvegy 1930. december 01-jén és 02-án elárvereztetett néhány ingóságot a Magyar Királyi Postatakarékpénztár budapesti Árverési Csarnokában.
Özv. Andrássy Gyuláné tulajdonjoga a vízivárosi, Budapest, II. ker., Fő utca 11-13. sz. – Margit rakpart 6-7. sz. alatti, 1175. tulajdoni számú, „14408 Ház, udvarral” megnevezésű ingatlan vonatkozásában 1930. február 20-án került bejegyzésre „14408 Ház, Margit (Bem) rakpart 6-7. sz. – Fő utca 11-13 sz.” megnevezéssel az 1535. sz. birtoklapon.
- Özv. Andrássy Gyuláné 1943. december 03-án ajándékozási szerződést kötött Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála javára a fenti ingatlan egyharmad részére (B5a).
- Később Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála 1947. december 29-én adásvételi szerződést kötött Károlyi Mihályné sz. Andrássy Katinkával ugyanerre az ingatlanrészre (B5a).
- Pallavicini Györgyné, illetve leszármazottai tetemes és felbecsülhetetlen vagyonhoz jutottak ifj. gróf Andrássy Gyula révén ajándékozás és végrendelet útján, ám az ehhez kapcsolódó újratemetési kötelezettségüknek a mai napig nem tettek eleget.
- Özv. Andrássy Gyuláné 1943. december 31-én ajándékozási szerződést kötött gróf Cziráky Béla javára a fenti ingatlan egyharmad részére (B6).
- Cziráky Béla 1921-ben született, 1942-ban 22 éves volt. Első házastársa I. Jill Tweedie (sz. 1932); második házastársa Elizabeth Riess (sz. 1942). Gyermekei: Miklós (1955–1955), Ilona (sz. 1958), Ádám (sz. 1959), valamint Krisztina (sz. 1970).
- Cziráky Béla leszármazói Kanadában élnek, elérhetőségeiket nem ismerjük. Megpróbálunk velük diplomáciai úton – Kanada budapesti nagykövetségének segítségével – kapcsolatot teremteni.
- Tetemes, felbecsülhetetlen értékű vagyonhoz jutottak ifj. gróf Andrássy Gyula révén ajándékozás és végrendelet útján is, ám az ehhez kapcsolódó újratemetési kötelezettségüknek a mai napig nem tettek eleget.
- Özv. Andrássy Gyuláné 1943. december 31-én ajándékozási szerződést kötött herceg Odescalchi Pál javára a fenti ingatlan egyharmad részére (B4), illetve a budapesti, I. ker., Piroska u. 8. sz. alatti lakásra.
- Odescalchi Pál 1923-ban született; az ajándékozáskor 20 éves volt. 1947-ben kötött házasságot Tamássy Zsuzsannával, akitől Márk fiuk született. Második felesége Antonina Horne volt, akitől Christina lánya született.
- Odescalchi Pál és családja tetemes, felbecsülhetetlen értékű vagyonhoz jutott ifj. gróf Andrássy Gyula révén ajándékozás és végrendelet útján is, ám az ehhez kapcsolódó újratemetési kötelezettségüknek a mai napig nem tettek eleget. Mi több, saját felelősségüket eltitkolva félretájékoztatták a magyar kormány illetékeseit.
2) Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő 1945. augusztus 28-án tett végrendelete
Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő halála előtt két hónappal, 1945. augusztus 28-án végrendeletet készített.
„Bekövetkező halálom időpontjában meglévő és az én kizárólagos tulajdonomat képező vagyonomra […] általános örököseimül két leányomat – gróf Cziráky Józsefné sz. Andrássy Ilona grófnőt egyharmad arányban, őrgróf Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála grófnőt egyharmad arányban – és unokámat, herceg Odescalchi Pált egyharmad arányban nevezem meg.”
A rendelkezés alól kivételt képeztek a „Zemplén község határában fekvő és a zempléni 1. sz. telekkönyvi betétben foglalt erdőingatlan, valamint a XII. Istenhegy dűlőben fekvő 9833/4. […], a 9833/5. […], valamint a 9833/6. hrsz. […] telekingatlan”, melyek „kizárólagos örököséül harmadik leányomat, gróf Károlyi Mihályné szül. Andrássy Katinka grófnőt nevezem meg.”
„… összes ingó vagyonomra és mindennemű követelésemre – beleértve a michalovcei Escompna Banka uc. spol-nál az E III. 304. számú takarékkönyvben elhelyezett 120.643 cseh koronát és annak időközi kamatait is – általános örököseimül három lányomat: gróf Cziráky Józsefné sz. Andrássy Ilona grófnőt, őrgróf Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála grófnőt, gróf Károlyi Mihályné sz. Andrássy Katinka grófnőt, és leányom, herceg Odescalchi Károlyné sz. Andrássy Klára grófnő egyetlen fiát, unokámat, herceg Odescalchi Pált nevezem meg azzal, hogy négyen egymás között egyenlő arányban örököljenek.”
- „Összes örököseimet kérem és tőlük elvárom, hogy […] a hagyaték lebonyolításánál […] az egymás iránti testvéri, illetve rokoni szeretettel és méltányossági szempontok figyelembe vétele mellett járjanak el. Feltétlenül kerüljenek el minden olyan vitás kérdést, amely egymás közötti perlekedésre vezetne.” Az örökhagyó kikötötte, hogy amennyiben az ingóságok tekintetében az örökösök nem tudnának megegyezni, vagy azok értékesítése szükségessé válna, „ezen ingóságok királyi közjegyző közbenjöttével nyilvános magánárverésen adassanak el […].”
- „A tulajdonomat képező egyes alábbi ingóságaimra nézve a következő hagyományokat létesítem: […] A tulajdonomat képező és Courbet-tól származó ’Nagy fa paddal’ című olajfestményt […] a Magyar Államnak hagyományozom azzal a kérelemmel, hogy a Szépművészeti Múzeumban helyeztessék el és ezen hagyománynak a Magyar Állam részére leendő kiadására általános örököseimet kötelezem.”
- Temetésére vonatkozólag Zichy Eleonóra – az utána való öröklésre figyelemmel – az alábbi elvárást fogalmazta meg végrendeletében: „[…] néhai férjem: ifj. gróf Andrássy Gyula mellé temessenek. Kérem gyermekeimet és örököseimet, hogy a halálom esete bekövetkeztekor a lehetőség szerint mielőbb szállíttassanak el mindkettőnket […] Krasznahorkára és ott helyeztessenek el örök nyugalomra a várkriptában.” […] kérem a Batthyány családot, hogy koporsóinknak Krasznahorkára történendő átszállítása után számoljanak el ezen általam fizetett [sír]építési költségekkel az általános örököseimül megnevezett gyermekeimmel és unokámmal […].”
- A családi vonatkozású iratok, dokumentumok tekintetében Zichy Eleonóra a következők szerint rendelkezett: „Ezek felhasználási, vagy nyilvánosságra hozatali joga azonban általános örököseimet közösen illeti meg.”
IV. Ifj. gróf Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra grófnő halála és hagyatéka
Ifj. gróf Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra grófnő 1945. október 31-én hunyt el.
Zichy Eleonóra grófnő 18554/945. sz. hagyatéki kimutatása (leltára) 1945. december 05-én, 1946. január 05-én, illetőleg 1946. január 07-én került felvételre Budapest, II. ker., Fő u. 11. sz. alatt, valamint 1946. január 08-án Budapest, XII. ker. Szilassy u. 3. sz. alatt. A hagyatéki leltár felsorolta az örökösök által megörökölt ingatlanokat és ingóságokat egyaránt.
A 18554/945. sz. hagyatéki kimutatás (leltár) az alábbi ingatlanokat tünteti fel:
– Budapest, Istenhegyi út 9833/4., 5., 6., 13., 14., 15. sz. ingatlanok (696. sz. birtoklap);
– Tiszadob, 881 A) Birtoklap (négy ingatlan: kert, ház, kert, szántó);
– Mád, 1336 A) Birtoklap (hét ingatlan: kert, udvar, ház, szántó, erdő);
– Budapest, XII. ker., Nyerő utca 4., 5., 6. sz. alatti telekingatlanok;
– Három telek a Krasznahorka utcában 13., 14., 15. szám alatt;
– 1513 betétben három telek;
– 159 darab ingóság;
– a Fő utca 11-13. sz. ingatlan;
– ingóságok 64.760.000,00 forint becsült értékben.
A Budapest, Istenhegyi út 9833/4., 5., 6., 13., 14., 15. sz. ingatlanok (696. sz. birtoklap) jelenlegi címe:
– 9833/4.: XII. kerület, Zeke utca 6.
– 9833/5.: A telekkönyvi betét szerint 1970-ben egyesítették a 9833/6. hrsz. ingatlannal.
– 9833/6.: XII. kerület, Zeke utca 8–10.
– 9833/13. (ma 9833/19.): XII. kerület, Gaál József utca 70.
– 9833/14. (ma 9833/20.): XII. kerület, Álom utca 20.
– 9833/15.: 1972-ben egyesítették a mai 9833/19. hrsz. ingatlannal.
Ezen ingatlanok sorsa:
– A 9833/4., 9833/5., illetve 9833/6. hrsz. ingatlanok Károlyi Mihályné tulajdonába került, aki azokat 1968-ban értékesítette adásvételi szerződés útján.
– A 9833/13. hrsz. ingatlan Pallavicini Györgyné tulajdonába került, aki azt 1947-ben értékesítette adásvételi szerződés útján.
– A 9833/14. hrsz. ingatlan Odescalchi Pál tulajdonába került, aki azt 1947-ben értékesítette adásvételi szerződés útján.
– A 9833/15. sz. ingatlan Cziráky Józsefné tulajdonába került, aki azt 1947-ben értékesítette adásvételi szerződés útján.
Ifj. gróf Andrássy Gyuláné sz. Zichy Eleonóra hagyatékával kapcsolatosan 1947. augusztusában került sor a hagyatéki tárgyalásra. A Kjő. 71/1946. sz. tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint az eljáró közjegyző dr. Kaprinay Endre volt. Jelen voltak dr. Kiczkó Kálmán ügyvéd (mint Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála, Cziráky Józsefné sz. Andrássy Ilona és Odescalchi Pál jogi megbízottja), dr. Szirmai Zsolt ügyvéd (mint Károlyi Mihályné sz. Andrássy Katinka jogi megbízottja), valamint Schnitzler János titkár.
A közjegyző ismertette az örökhagyó özv. gróf Andrássy Gyuláné született gróf Zichy Eleonóra hagyatékára vonatkozó hagyatéki leltárt, illetőleg az örökhagyó végrendeletét az örökösök jogi képviseletével megbízott dr. Kiczkó Kálmán ügyvéddel, majd ezt követően az iratokat megküldte a Budapesti II-III. ker. Járásbíróságnak.
A hagyatéki jegyzőkönyv rögzítette, hogy „A zempléni, valamint tőketerebesi ingatlanok Szlovákia területére esnek és így ezekre a hagyatéki eljárás itt nem terjedhet ki.”
A hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvének I. fejezete („A hagyaték állaga”) ismerteti a hagyatékot.
A hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvének II. fejezete („Öröklés”) nevezi meg az örökösöket; eszerint „Törvényes lemenő és egyúttal végrendeleti örökösök örökhagyó leányai és unokája”.
A hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvének III. fejezete („Osztály”) ismerteti a hagyaték elosztását a megnevezett örökösök között.
A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv szerint:
„A budapesti hagyatéki kimutatás 5. csoportjában összeírt ingóságokat végrendeleti öröklés címén átveszik osztatlanul eszmei közösségben
¼ részben Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála,
¼ részben Cziráky Józsefné sz. Andrássy Ilona,
¼ részben Károlyi Mihályné sz. Andrássy Katinka és
¼ részben Odescalchi Pál.”
Odescalchi Pál, az örökhagyó unokája (1923–2014) a hagyatéki eljárás idején, 1947-ben 24 éves volt.
A végrendelet értelmében a michalovcei (Nagymihály, ma Szlovákia) Escompna Bankban lévő 120.643 csehszlovák korona tőkét és járulékait Károlyi Mihályné sz. Andrássy Katinka vehette át.
A hagyatéki jegyzőkönyv szerint a végrendelet értelmében:
- A Budapest székesfőváros dunajobbparti rész 1513 sz. betétében 9833/4, 9833/5 és 9833/6 hrsz. alatt felvett ingatlanokat végrendeleti öröklés címén átveszi Károlyi Mihályné sz. Andrássy Katinka.
- A Budapest székesfőváros dunajobbparti rész 1513 sz. betétében 9833/13 hrsz. alatt felvett ingatlant végrendeleti öröklés címén átveszi Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála.
- A Budapest székesfőváros dunajobbparti rész 1513 sz. betétében 9833/14 hrsz. alatt felvett ingatlant végrendeleti öröklés címén átveszi Odescalchi Pál.
- A Budapest székesfőváros dunajobbparti rész 1513 sz. betétében 9833/15 hrsz. alatt felvett ingatlant végrendeleti öröklés címén átveszi Cziráky Józsefné sz. Andrássy Ilona.
- A mádi 1336 sz. betétben 418, 419, 956, 1109 és 4597 hrsz. alatt felvett ingatlanokat, úgy a
- tiszadobi 881 sz. betétben 11, 12, 13, és 1197/1 hrsz. alatt felvett ingatlanokat végrendeleti öröklés jogcímén és osztatlanul eszmei közösségben átveszik
- 1/3 részben Cziráky Józsefné sz. Andrássy Ilona
- 1/3 részben Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála és
- 1/3 részben Odescalchi Pál.
- A mezőzombori 696 sz. betétben 136/4 hrsz. alatt felvett […] ingatlan helyett […] a mádi sárréti dűlőben fekvő 8. kat. hold 1314 négyszögölnyi ingatlant átveszi végrendeleti öröklés és osztály címén Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála.”
Megjegyzendő, hogy az örökösök külföldön kezdtek új életet, az ajándékba kapott vagy megörökölt ingatlan vagyon nagy részét értékesítették, a megöröklött ingóságokat pedig nagy valószínűséggel magukkal vitték külföldre. 1990 után az örökösök és leszármazóik visszatértek Magyarországra, ugyanakkor annak ellenére, hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége hagyatékának örököseiként kötelezettségek terhelik őket az örökhagyók végakarata szerinti újratemetésével kapcsolatosan, e kötelezettségüknek a mai napig sem tettek eleget – mi több, nem is vesznek e kötelezettségeikről tudomást, s megtagadják azokat, miközben a történeti Andrássy nevet előnyök és hasznok szerzésére használják. A magyar állam is az Andrássy név alatt indított és indít projekteket az Európai Unió támogatásával, figyelmen kívül hagyva, hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, Zichy Eleonóra grófnő újratemetése mióta várat magára – hiszen az 1989-es rendszerváltással, majd Szlovákia és Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával végképp elhárultak a politikai akadályok „a lehetőség szerint mielőbbi” újratemetés elől, 2019-ben pedig – az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány erőt és fáradságot nem kímélő, áldozatos munkájának köszönhetően – végre az örökhagyók földi maradványainak valós hollétére is fény derült.
Az eljáró közjegyző ismertette azon kötelezettségeket, amelyeket az örökösök a végrendelet rendelkezései értelmében magukra vállaltak. Ezek szerint:
1) „Örökhagyó gyermekei kötelezik magukat a végrendelet rendelkezései értelmében
a) a Szabin nők elrablása elnevezésű szobrot Batthyány Lajosnénak,
b) a tiszadobi parkban lévő oroszlánt ábrázoló szobrot az Andrássy hitbizomány ezidőszerinti birtokosának: Andrássy Mihálynak,
c) a hagyatékot képező Courbet festményt a magyar államnak kiszolgáltatni.”
2) „Örökösök kötelezik magukat, hogy a polgárdi sírkertben álló sírt és kriptát az ezek létesítésére örökhagyó által felhasznált költségek kiegyenlítése után a Batthyány családnak tulajdonába adják.”
3) „Örökhagyó végrendeletében elrendelte, hogy halála után holtteste férje: Andrássy Gyula holtteste mellé temettessék és mihelyt lehet, Krasznahorkára szállíttassék és az Andrássy család sírboltjában helyeztessék örök nyugalomra. Örökösök örökhagyónak ezen meghagyását tudomásul veszik és azt – mihelyt lehetségessé válik – teljesíteni fogják.”
Az örökség fent részletezett elosztásával kapcsolatosan az örökösök az alábbi nyilatkozatot tették: „Érdekeltek kijelentik, hogy a fenti osztály értelmében meghozandó átadóvégzés elleni jogorvoslati jogukról lemondanak.”
A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet követő Pk. 11./457/1946/3. sz. járásbírósági végzés szerint „A Járásbíróság a hagyatékot a fenti osztály értelmében bíróilag átadja,” illetőleg „Megkeresi a járásbíróság a kebelbeli járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot aziránt, hogy […]” vezesse át a tulajdonjogokat.
Özv. gróf Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra temetésére 1945. november 03-án került sor a Farkasréti temető (1124 Budapest, Németvölgyi út 99.) 12/2/2/129 számú sírhelyén. Temetésének megrendelője őrgróf Pallavicini Ede volt. A grófnő földi maradványait még a hagyatéki eljárás lezárását megelőzően – 1946. november 23-án – exhumálták, Polgárdiba szállították és férje mellé helyezték, hogy az örökösök hozzájuthassanak a hagyatékhoz.
A Budapest, I. ker., Fő utca 11. sz. alatti, lakóház és udvar (1.535 m2) megnevezésű ingatlan adatai az ingatlan 1991. decemberi tulajdoni lapja szerint
Az 1952. évi 4. tvr. értelmében a 4741/1952. sz. földhivatali bejegyzés szerinti, a 1535. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlan államosítás következtében a magyar állam tulajdonába került. A csatolt jegyzék szerint a lakóház és annak 34 ingatlana Károlyi Mihályné tulajdonát képezte, mivel 1947. december 29-én Cziráky Józsefné sz. Andrássy Ilona, Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála és Odescalchi Pál az ingatlanban lévő tulajdoni illetőségüket eladták Károlyi Mihálynénak.
A 71/1968. (I. 2.) számú földhivatali bejegyzés szerint az ingatlan kezelője a XII. és I. ker. Ingatlankezelő Vállalat (1126 Budapest, Királyhágó u. 18.) volt, majd az 1991. évi XXXIII. tv. alapján, a 149924/1992. (VIII. 31.) sz. földhivatali bejegyzés szerint a Fővárosi I. Kerületi Önkormányzat (1013 Budapest, Krisztina krt. 61/a) lett az ingatlan tulajdonosa. Később a 121474/1996. (VI. 10.) sz. földhivatali bejegyzés szerint a ház társasházi tulajdon lett. A bejegyzés 35 külön tulajdoni lapot tartalmaz.
Tiszteletben tartva ifj. gróf Andrássy Gyula szellemiségét és a diplomata-politikus emlékét, Károlyi Mihályné – megszerezve tulajdonostársaitól vagyonrészüket – megpróbálta megmenteni az ingatlant az abban rejlő értékekkel együtt. Ebben azonban nem kaphatott segítséget leszármazóitól, akik korán meghaltak, s a Magyarországon zajló történelmi események sem voltak kedvezőek.
1945 után a világpolitikai helyzet kedvezőtlenül alakult az arisztokrata világ és képviselői számára, s ez így is maradt mintegy 45 éven keresztül.
Magyarországon az 1989-es rendszerváltás óta is eltelt már további 33 év. Magyarország 2004. május 01. óta az Európai Unió teljes jogú tagja, ahogyan Szlovákia is – ezen esemény óta is eltelt már húsz év.
Magyarországon a néhai ifj. gróf Andrássy Gyula tiszadobi birtokát már nem terheli hitbizomány, amely gátat vethetne a szabad rendelkezésnek, hogy az újratemetés helyszíne legyen. A tiszadobi kastélyt nemrégiben újították fel – immár másodízben, ismét EU-s támogatásból – „Andrássy-kastély” néven. Felújításra került továbbá a park is, amelyet eredetileg ifj. gróf Andrássy Gyula álmodott meg és fejezett be édesapja halála után. Megfelelő tájékoztatás hiányában Magyarország kormánya az EU-s támogatással megvalósult projektbe nem vonta be a tiszadobi kastély parkjában megépítendő sírkápolna kivitelezését, sem pedig ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége újratemetését.
Alapítványunk 2017 elején megkereste a Miniszterelnökség Emberi Erőforrások Minisztériumát, Balogh Zoltán miniszter urat, továbbá a Miniszterelnökség Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős helyettes államtitkárát, dr. Latorcai Csaba urat. Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár úr KTHÁT 162/2/2017. sz., 2017. március 06-án kelt levelében arról tájékoztatta az Alapítványt, hogy „a tiszadobi emlékkápolna építése akkor válik megfontolandóvá, ha ifj. gróf Andrássy Gyula és hitvese hamvai előkerülnek”. Álláspontját arra alapozta, hogy Polgárdi polgármestere arról tájékoztatta, miszerint ifj. gróf Andrássy Gyulának nincsenek meg a maradványai Polgárdiban. Később, 2018. augusztus 13-án kelt levelében Dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár arról tájékoztatta az Alapítványt, hogy „az Emberi Erőforrások Minisztériuma abban az esetben tudja megfontolni a sírkápolna ügyének támogatását, amennyiben a feltárás során egyértelműen bizonyítást nyer, hogy a maradványok valóban az Andrássy házaspárhoz tartoznak.”
Alapítványunk a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) honlapjáról értesült arról, hogy az Intézet 37/2008 sz. határozata értelmében egy, a polgárdi katolikus temetőben, illetve annak bizonyos felépítményében található temetkezési hely ifj. gróf Andrássy Gyula nyughelyeként „védett temetkezési hely” státuszt kapott és azt a Nemzeti Sírkert részévé minősítették. Ifj. gróf Andrássy Gyula azonban soha nem került eltemetésre a polgárdi római katolikus temetőben, illetve annak felépítményében. Nagy valószínűséggel Polgárdi polgármestere – a helyi plébánossal és Odescalchi Pállal, illetve Márkkal, valamint a Batthyány család képviselőjével egyetemben – kérelmezhette a NÖRI-től ezt a védelmet, jogellenesen.
2018. szeptember 07-én Alapítványunk a megfelelő engedélyek birtokában – tájékoztatva a helyi polgármestert és plébánost is – felkért szakemberek, szakértők, vállalkozók és munkások közreműködésével kívánt megbizonyosodni arról, hogy ténylegesen milyen földi maradványokat temettek újra a polgárdi római katolikus temetőben található, a Batthyány családhoz köthető kápolnában, amely egyben a temető ravatalozójául is szolgál, tekintettel arra, hogy – amint arról Alapítványunk jóval az eseményt követően értesült – a kápolnában 2013. augusztus 24-én újratemetésre kerültek nem csupán a Batthyány család bizonyos tagjai, de állítólag ifj. gróf Andrássy Gyula földi maradványai is.
Megjegyezzük, hogy a helyi plébános nem volt együttműködő. Csak Spányi Antal megyés püspök úr segítségével – az Alapítvány költségviselése mellett – sikerült bejutnunk a ravatalozóba, megbontani a kriptafülkét, és megbizonyosodni a koporsó tartalmáról. Dr. Susa Éva biológus-antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos 2017. szeptember 10-én kelt emlékeztetője a következőket rögzíti: „A koporsó a kápolnában álló kisasztalon felnyitásra került, nehezen, mivel lehet, hogy a gyári zár volt rajtuk? Egyértelműen láthatóvá vált, hogy a koporsó teljesen üres! A kriptafülke is teljesen üresnek bizonyult a koporsó kivétele után. Abban semminemű temetési kellék, régi koporsómaradvány nem volt látható. Mindezek után a kisméretű koporsó visszahelyezésre került eredeti helyére. A munkások némi nehézséggel – a kilazult tiplik miatt – visszatették a márványtáblát is.”
Az emlékeztető a következőkkel emeli ki: „Ezt követően a jelen lévők átautóztak a 02/5 hrsz. ingatlanra a volt Batthyány-kastélypark területére. 09:30 perckor az Alapítvány és a felkért szakemberek, valamint a gépek megérkeztek a helyszínre, ahol a bevezető úton a VADEX két munkatársa várta őket, és az Alapítvány képviselőjének bemutatták az aznap reggel kinyomtatott, az NFA által e-mailen megküldött visszavonó határozatot. A határozat mindennemű munkát megtilt a kérdéses területen […]. Mindezek után a terület szemrevételezésére sor került […]. A sírdomb általános állapota a korábbi állapothoz képest nem változott […]. Mindkét feliratos kőlap (Andrássy Gyula gróf és felesége Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra grófnő feliratokkal) most is megtalálható volt a sírdomb tetején […]. Ezután ifjabb gróf Andrássy Gyula és felesége Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra grófnő kriptájának bejárata megtekintésre került, és a nyílásból a statikus szakember lézeres műszerrel méreteket vett a kripta belsejéből, és ennek alapján egy feltételezett alaprajzot vázolt fel.”
Az emlékeztető a következőket is rögzíti: „10:00 órakor a helyszínen megjelent két rendőr, aki Dr. Susa Éva kérdésére, miszerint milyen céllal és szándékkal jöttek a helyszínre azt a választ adták, hogy nem tudják, az Őrsparancsnok utasítására jöttek ki, nem tudják, hogy mi célból. Ez idő alatt a polgármester, Nyikos László is megjelent, az erdőterületi tisztáson […] rövid idő után távozott, valószínűleg meggyőződött arról, hogy minden az elképzelése szerint történt”.
Az emlékeztető azt is kiemeli, hogy „Nem tudni, hogy Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra 2013-as újratemetésére hol került sor (a mai napi NFA tulajdonosi hozzájárulás visszavonás említi a nevét!), mivel a kápolnában nincs neki nevezett sírfülke. A plébános azt közölte korábban és most is, hogy nem temették el Polgárdiban.”
E közben a Miniszterelnökség Odescalchi Márktól mint Zichy Eleonóra leszármazójától is tájékozódott a volt belügyminiszter és felesége temetésével kapcsolatosan, aki viszont elhazudta a valós tényeket. Odescalchi Márk édesapja révén maga is tetemes – amint azt a fentiekben bemutattuk, ifj. gróf Andrássy Gyula teljes vagyonának több mint 1/3 részét kitevő – ingó és ingatlan vagyonhoz jutott ajándékozás és öröklés jogcímen ingyenesen, de azzal a feltétellel, hogy az örökösöknek kötelessége gondoskodniuk az elhunytak újratemetéséről. Azonban Márk – akárcsak apja, Pál – nem köszönte meg és nem honorálta Alapítványunknak az ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége újratemettetésével kapcsolatosan elvégzett eddigi áldozatos munkáját, nem állt az alapítványi kezdeményezés mellé, sőt, szégyenletes hazugságaival félretájékoztatta a Miniszterelnökséget, illetve a vele kapcsolatot tartó kormányzati személyeket is.
Megjegyezzük, hogy Odescalchi Pál 2005-ben „Andrássy Gyula Alapítvány” néven szervezetet hozott létre. Való igaz, hogy Odescalchi Pál és családja felbecsülhetetlen ingatlan és ingó vagyonhoz jutott hozzá ifj. gróf Andrássy Gyula jóvoltából. Ugyanakkor nemtörődöm, kegyeletsértő magatartásával nagy valószínűséggel teljes mértékben méltatlanná vált Andrássy Gyula nevének hangoztatására, használatára akár alapítványa útján is. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy 2013. augusztusában 24-én Odescalchi Pál Polgárdiban végigasszisztálta ifj. gróf Andrássy Gyula – üres koporsó útján való – jelképes újratemetését is, úgy, hogy ifj. Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő hamvai nem voltak és nincsenek is Polgárdiban. Ezzel az eljárással Odescalchi Pál – egyetértésben Polgárdi polgármesterével és plébánosával – emlékükben és fizikai értelemben is elszakította a házaspárt egymástól, habár tudta, hogy ezzel kegyeleti jogot sért. Nagy valószínűséggel ezért tájékoztatja félre fia, Odescalchi Márk a Miniszterelnökséget mind a mai napig, leplezve apja és saját jogellenes magatartását, azzal a céllal, hogy – a jogtalanság talaján – továbbra is megússza a Tiszadobon vagy Krasznahorkán megvalósítandó újratemetést, illetve annak esetleges költségeit.
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a magyar nemzet is részesült az ifj. gróf Andrássy Gyula által hátrahagyott tetemes vagyonból. Egyedül a magyar államra hagyományozott „Nagy fa paddal” című Courbet-festmény jelenlegi értéke is mintegy 500.000 USD. Emellett tetemes ingatlan és ingó Andrássy-vagyon került államosításra, így kétségtelen, hogy a magyar államnak is erkölcsi és anyagi felelőssége, hogy az újratemetésre méltó módon sor kerüljön az Andrássy-kastélyparkban építendő sírkápolnában, amely egyben bemutatóteremmel is párosulna, hiszen Alapítványunk számos ifj. gróf Andrássy Gyulához és feleségéhez köthető, a látogatók érdeklődésére számot tartó tárgyi emlékkel és tudományos értékű információval rendelkezik.
A teljesség kedvéért azt is rögzítjük, hogy a Batthyány család is részesült ifj. gróf Andrássy Gyula vagyonából, tekintettel arra, hogy özvegy Andrássy Gyuláné „A szabin nők elrablása” című szobrot Batthyány Lajosnénak hagyományozta végrendeletében. A sírdomb, amelyet özvegy Andrássy Gyuláné saját költségén építtetett a polgárdi kastélykertben, 1945 után a Batthyány család több tagjának is nyugvóhelye lett. Arról nincs információnk, hogy ennek volt-e jogi és pénzügyi alapja.
Ugyanakkor a 2013. augusztus 24-i újratemetés során a Batthyány család képviselői is nemtörődöm módon, jogellenesen jártak el ifj. gróf Andrássy Gyula üres koporsó útján törtnő szimbolikus újratemetésével kapcsolatosan, ugyanis az Andrássy házaspár soha nem nyugodott a polgárdi katolikus temetőben található Batthyány-kápolnában, és ez nem is felelt volna meg végakaratuknak.
Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége újratemetésére azonban a krasznahorkai várkastélyban is sor kerülhetne a megfelelő szintű állami és egyházi protokoll szerint.
2018. december 15-én Pálinkás Pallavicini Borbála – mint Zichy Eleonóra leszármazottja – megerősítette hozzájárulását ahhoz, hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége ideiglenes temetkezési helyének szakértők bevonásával való megkutatása megvalósuljon és befejeződjék Polgárdiban, és hogy a nevezett történelmi személyek mindennemű földi maradványai méltó módon újratemetésre kerüljenek a családi birtokon, Magyarországon, a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában megépítendő sírkápolnában.
Alapítványunk 2018 végén a Nemzeti Örökség Intézetéhez (NÖRI) fordult és kérte Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő sírhelyének (Polgárdi, Batthyány-kastélykert, sírdomb) a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítását. Alapítványunk ezen kérését a NÖRI 2019. február 11-én kelt, 7/2019 sz. határozatával teljesítette, majd 2019. március 05-én kelt, NÖRI/309-2/2019 sz. levelében hozzájárult ahhoz, hogy a védett sírhely, sírdomb megkutatása, a maradványok feltárása, illetőleg azok azonosítása megtörténjék. Hozzájárulásában a NÖRI Dr. Susa Éva igazságügyi antropológus bevonását javasolta a feladat elvégzésére.
2019. április 16-án dr. Susa Éva vezetésével megtörtént a volt polgárdi kastélyparkban lévő sírdomb megkutatása. „Az elvégzett kutatás, amely a sírdombba épített kriptafülke teljes feltárását, valamint a sírdomb tetején a két kőlappal fedett kripta közötti földterület szisztematikus megkutatását jelentette, eredménnyel végződött. A kripta belsejéből emberi csontmaradványok, valamint temetési kellékek kerültek elő.” Dr. Susa Éva szakértő 2019. május 20-án kelt összefoglaló iratában is rögzítette megállapítását, miszerint „… a polgárdi Batthyány-kastélyparkban lévő sírdomb kriptájától a feldúlt állapot ellenére is olyan emberi csontmaradványok és olyan temetési kellékek kerültek elő, amelyek egyértelműen köthetők az írott források szerint ide betemetett két történelmi személy, ifj. gróf ANDRÁSSY Gyulához (1860–1929), valamint felesége gróf Andrássy Gyuláné Zichy Eleonórához (1866–1945).”
A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet 2019. október 22-én kelt 50/2019 számú határozatával úgy döntött, hogy a Polgárdiban található, korábbi, 37/2008. sz. határozata alapján ifj. gróf Andrássy Gyula nyugvóhelyeként védetté nyilvánított sírt (Polgárdi, Mindenszentek tiszteletére szentelt Batthyány-kápolna), valamint a későbbi, 7/2019 sz. határozata alapján Zichy Eleonóra grófnő nyugvóhelyeként védetté nyilvánított sírt (Polgárdi, Batthyány-kastélykert, sírdomb) egyaránt törli a Nemzeti Sírkert részeként védett sírhelyek sorából.
E közben Polgárdi polgármestere és plébánosa sem tétlenkedett. Megszervezték Tőketerebesen a jelképes családegyesítést három, Polgárdiból hozott földdel töltött edénnyel – akkor, amikor már megvannak ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége földi maradványai. Az esemény kapcsán – amelyet a résztvevők nagy hírértékű jócselekedetként próbáltak beállítani – felnyitották Andrássy Gyula és felesége mauzóleumát, ami sok-sok hívő katolikus és nem katolikus ember felháborodását és megbotránkoztatását is kiváltotta.
A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy Alapítványunk 2019. tavaszán is többször tárgyalt a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosával, Dr. Virág Zsolt úrral, aki – egyetértve az Alapítvány által is támogatott nemes céllal és ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége újratemetésével – ígéretet tett, hogy kiemelt projektként kezeli e terveket, és hogy a sírkápolna megépítését szolgáló anyagi források biztosítása tekintetében előterjesztést fog tenni a Magyarország Kormánya felé. Alapítványunk türelmesen várt, ám máig nincs információnk, hogy az előterjesztés megtörtént-e.
2019 év végén Pallavicini Zita – aki Andrássy Borbála révén rokona ifj. gróf Andrássy Gyulánénak – telefonon felhívta az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány képviselőjét. Pallavicini Zita tájékoztatást kapott arról, hogy a méltatlanul feledésbe merült házaspár sírhelye megkutatásra került, s előkerültek mind a földi maradványok, mind a temetési kellékek. A házaspár méltó újratemetésének meg kell valósulnia nem csupán saját végakaratuk szellemében, de a Magyarországon és a világban betöltött társadalmi szerepük és az általuk hátrahagyott szellemi és épített örökségre való tekintettel is. Pallavicini Zita tájékoztatást kapott arról is, hogy tekintettel arra, hogy Pallavicini Borbála (1890–1968) tetemes vagyonrészhez jutott gróf Andrássy Gyula vagyonából Zichy Eleonóra révén ajándékozás és végrendelkezés útján, az újratemetés kötelezettsége Pallavicini Borbála leszármazóit, nevezetesen Pallavicini Zitát is terheli.
Sajnálatos módon Pallavicini Zita is nemtörődőm, kegyeletsértő magatartást tanúsít mind a mai napig. Akárcsak Odescalchi Pál, illetve fia, Márk, ő maga is – az alapítók egyikekként – alapítványt hozott létre „Andrássy Salon Alapítvány” néven (2021). Valójában azonban nem törődik az őseivel: magukra hagyja őket – temetetlenül, kegyeletsértő módon; félretájékoztatja a döntéshozókat, s eltitkolja mind a valós tényeket, mind saját felelősségét. A mai napig az lebeg a szeme előtt, hogyan tehetne szert hírnévre és pénzre az Andrássy név alatt – miközben sajtóértesülések szerint „hiányolja a valódi jótékonyságot”, jóllehet nála ez fel sem merül az örökösöket terhelő nyilvánvaló kötelezettség ellenére sem.
Összegzés
Gróf Apponyi Albert 1930-ban, a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott, „Ifj. gróf Andrássy Gyula emlékezete” című beszédében a következőket mondta el: „Ifjabb gróf Andrássy Gyula jelentőségét a magyar nemzet életében talán legtalálóbban azzal lehet jellemezni, hogy ő a nemzeti politikának egy olyan módszerét képviselte, mégpedig jóformán egyedül, amelyet tettekbe átültetni nem adatott neki alkalom, amely azonban mégis fáklyaként kell, hogy a jövőbe világítson, ha már nem tudtuk azt a múltban kellőképpen érvényre juttatni. […] Andrássy össze tudott forrni az örök erkölcsi értékek, az etikai ideálok kultuszával, melyet senki sem tartott szentebbül, mint Andrássy. […] Saját személyét illetőleg a politikai etika legszigorúbb törvényeit vitte át az életbe, a habozásnak még lehetősége nélkül is, azt a tulajdonságát akarom itt kiemelni, hogy hitt az erkölcsi tényezők hatályosságában és megóvandóknak tartotta azokat a nemzetek cselekvésében is. […] Andrássy alakjának monumentalitása a kettőnek teljes összhangjából, az észnek és a jellemnek egyaránt átlátszó tisztaságából alakul ki, s elérte azt, ami műalkotásoknál a tökély legmagasabb fokát jellemzi: a magától értetődés hatását. Már nem is bámulták, mert senkinek még csak eszébe sem juthatott, hogy máskép is lehetne. Ez az ember pedig – és ezzel végzek – jó volt a szó legkomolyabb értelmében. […] Emberi érzésből fakadt könny is hullott a koporsójára, emberi visszaemlékezésben is él tovább nemes egyénisége. […] Vörösmarty Mihály azon gyönyörű versével zárom szávaimat amit Dessewffy Aurél emlékének szentelt: ’Kétes úton jártál, kevesektől értve, s ha célod / Nagy vala, elfedezé azt kor előtti halál. / Nem veszténk-e nagyot? Kérdjük most aggva magunkban. / S a szent nemzetiség angyala súhja: Igen.’”
Bár ifj. gróf Andrássy Gyula halála előtt elindította a feloldási eljárást a tiszadobi uradalmat terhelő hitbizomány kapcsán, azt végleg csak peres eljárás keretében lehetett megszabadítani a tehertől. A per egészen a második világháború kitöréséig húzódott.
Jelenleg kettős felelősség áll fenn ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, Andrássy Gyuláné újratemetésével kapcsolatosan. E felelősség a magyar államot és a törvényes örökösöket, illetve a leszármazókat terheli. A hagyaték megszerzésével összefüggő, az örökhagyó halála után felmerülő költségeket – ebbe a körbe tartoznak a temetési, újratemetési költségek is – az örökösök viselni tartoznak.
Bár mód lett volna rá, az örökösök évtizedeken keresztül nem teljesítették ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége végakaratát az újratemetéssel kapcsolatosan, azaz nem vitték el őket az ideiglenes temetkezési helyről, Polgárdiból.
Az örökösöknek – ideértve a magyar államot is – kötelessége az elhunytak újratemetése elsősorban a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában megépítendő sírkápolnában, hiszen a tiszadobi birtok azóta felszabadult a hitbizomány alól, amely ezt meggátolhatta volna. A restaurált temetési kellékeket pedig méltóképpen ki lehetne állítani egy megfelelően berendezett bemutatóteremben, amelyet kapcsolódó tudományos kiadványok tehetnének még érdekesebbé.
Másodsorban – diplomáciai úton – lehetőség lenne a földi maradványok szarkofágokban való elhelyezésére a krasznahorkai vár kriptájában.
Kifejezett óhaja volt ifj. gróf Andrássy Gyulának, hogy feleségét sem lányai, sem az utóörökösök ne korlátozzák örökhagyói végakaratának érvényesítésében. E meghagyás nem csupán Odescalchi Márkra vonatkozik, aki tetemes hányadot örökölt ifj. gróf Andrássy Gyula vagyonából, hanem a Pallavicini-örökösökre – Borbálára és Zitára –, illetve Czirákyné Andrássy Ilona külföldön élő leszármazottaira is.
Alapítványunk képviselői – Révész T. Mihály, Holló József, Horváth Attila és Szeiler Erika – az ismert történelmi tényekből, sajtóforrásokból, illetőleg egyéb dokumentumokból kiindulva immár 2010 óta azon az állásponton vannak, hogy Polgárdi nem volt és nem is lehetett ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége végső nyughelye. A Batthyány-rokonság Polgárdiban élő képviselői – akikkel Horváth Attila akkori alapítványi elnök és Szeiler Erika még 2010-ben találkozott – ugyanezen a véleményen voltak, s helyeselték ifj. Andrássy Gyula maradványainak Tiszadobon történő elhelyezését. A polgárdi kastélykert csupán ideiglenes temetkezési helye volt a történelmi személyeknek; ezt világosan végintézkedésbe is foglalták. Alapítványunk még 2010-ben felvette a kapcsolatot Odescalchi Márkkal, s ezt követően is többször küldött az Andrássy-örökösnek kiadványaiból, meghívta őt rendezvényeire, illetve tájékoztatta arról is, hogy fellelte ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége földi maradványait és temetési kellékeit, így – az örökhagyók végakaratának megfelelően – újratemetésüket minél hamarabb meg kell valósítani. Alapítványunk azonban sajnálatos módon falakba ütközött, ahogyan – ez idáig – a magyar állam részéről is.
Amagyar állam nem csak az ifj. Andrássy Gyula gróf tulajdonát képező kastélyt vette birtokba és tulajdonba, de az Andrássy által a nemzet számára örökül hagyott értékes jelentős ingó és egyéb ingatlan vagyont is. Minden kétségen felül áll, hogy a magyar államnak – mint e nemzeti és történelmi örökség legnagyobb örökösének és élvezőjének – vitathatatlanul az örökséghez kapcsolódó kötelessége, hogy gondoskodjék ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége újratemetéséről állami protokoll szerint, amely munkának elvégzéséhez az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány örömmel felkínálja együttműködését. Amennyiben a tiszadobi újratemetés politikai akarat hiányában nem lenne megvalósítható, Krasznahorka vára lehet az a hely, ahol ifj. Andrássy Gyula és felesége békében nyugodhatnak.
A néhai ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége csak most került abba a helyzetbe, hogy az ősi kastély parkja befogadhatja földi maradványaikat és temetési kellékeiket, illetőleg emlékhely is kialakításra kerülhet a megépítendő sírkápolna egyik helyiségében.
Véleményünk szerint minden tégla lerakásához türelem kell, kitartó szorgalom, s főleg hit, hogy ebből végre ház lesz. Minden egyes téglánál látni kell a házat – ez maga a hit. Ahogyan az apostolok mondják: „a nem látható dolgok valósága”. Alapítványunk mély és töretlen hittel és türelemmel bízik abban, hogy Magyarország döntéshozói segítségül lesznek és nem engednek teret a további méltatlan történéseknek, s hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége újratemetése végre megtörténhet az Andrássy-birtokon az elhunytaknak kijáró állami és egyházi protokoll szerint, s nem hagyják, hogy azok az erkölcsi és etikai értékek, amelyeknek ifj. gróf Andrássy Gyula magas szintű képviselője volt, darabokra törjenek.
Megjegyezzük, hogy határainkon túl máig erősen él ifj. gróf Andrássy Gyula kultusza. Legutóbb 2023. november 09-én, a Székelyföldön, a Marosludashoz tartozó Andrássytelepen került sor olyan ünnepségsorozatra, amelyen a magyar állam is képviseltette magát mint az esemény támogatója és az Andrássy-kultusz pártolója. Kívánatos lenne Magyarországon is megteremteni ifj. gróf Andrássy Gyula kultuszát, hisz e kiemelkedő hazafi és államférfi élete és munkássága része a magyar történelemnek, s ezen túl óriási épített és szellemi vagyont hagyott hátra. Örvendetes, hogy Alapítványunk megtalálta ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége földi maradványait a feldúlt sírdombban, de sajnálatos módon a folyamatos jog- és kegyeletsértés a mai napig nem került megszüntetésre a hozzátartozók és a magyar állam részéről.
Budapest, 2024. január 15.
Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány Kuratóriuma
Források:
- Magyar Nemzeti Levéltár – Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, ifj. gróf Andrássy Gyuláné sz. Zichy Eleonóra grófnő végrendeletei
- Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára – Ifj. gróf Andrássy Gyula végrendeletével kapcsolatos, 1925. június 06-án, Budapesten, illetve 1925. július 18-án, Tiszadobon kelt dokumentumok
- Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs–Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára – Ifj. gróf Andrássy Gyula hitbizománnyal kapcsolatos dokumentumai
- Nyíregyházi Királyi Törvényszék – P. 1573/488/1915. sz. dokumentum
- Nyíregyházi Királyi Törvényszék mint hitbizományi bíróság – P. 1573/451. sz. dokumentum
- Debreceni Királyi Ítélőtábla – P. I:243/467/1932. sz. dokumentum
- Magyar Királyi Kúria – Pk. I.4519/487. sz. dokumentum
- Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, ill. Budapest Főváros Levéltára – Ingatlan-nyilvántartási adatok, tulajdoni lapok
- A Magyar Királyi Postatakarékpénztár Árverési Csarnokában, Budapesten, 1930. december 01-jén és 02-án tartott árverés dokumentumai
- Magyar Nemzeti Levéltár Budapest Főváros Levéltára – Id. gróf Andrássy Gyula és felesége végrendelkezése
- 1943. december 31-én kelt ajándékozási szerződések özv. ifj. gróf Andrássy Gyuláné és Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála között
- 1943. december 31-én kelt ajándékozási szerződések özv. ifj. gróf Andrássy Gyuláné és Odescalchi Pál között
- 1943. december 31-én kelt ajándékozási szerződések özv. ifj. gróf Andrássy Gyuláné és Cziráky Béla között
- 1947. december 29-én kelt adásvételi szerződés Pallavicini Györgyné sz. Andrássy Borbála és Károlyi Mihályné sz. Andrássy Katinka között
- Budapest Főváros Levéltára – Ifj. gróf Andrássy Gyuláné 1945. augusztus 28-án kelt végrendelete
- Budapest Főváros Levéltára – Ifj. gróf Andrássy Gyuláné hagyatéki eljárásával kapcsolatos iratok, illetve a 18554/945. sz. hagyatéki kimutatás (leltár)
- Dr. Kaprinay Endre budapesti közjegyző Kjő. 71/1946. sz. hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyve özv. ifj. gróf Andrássy Gyuláné sz. Zichy Eleonóra grófnő végrendeletének kihirdetéséről és annak az örökösök általi elfogadásáról
- PK. 11./457/1946/3. sz. hagyatékátadó végzés
- A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 37/2008. sz. határozata egy, a polgárdi katolikus temetőben, illetve annak bizonyos felépítményében található temetkezési hely – mint ifj. gróf Andrássy Gyula nyughelye – védett temetkezési hellyé és a Nemzeti Sírkert részévé minősítéséről
- A Nemzeti Örökség Intézete NR-30/1-03/2015. sz., 2015. február 03-án kelt válaszlevele, amelyben tájékoztatja az Alapítványt, hogy Berta Tibor polgárdi plébános a NÖRI megkeresésére azt nyilatkozta, hogy „a helyiek nem is ismerik gróf Zichy Eleonóra sírhelyét, a temetéséről nem található adat az egyház halotti anyakönyvében. […] A 2013-as áttemetések során sírjából a megmaradt néhány fadarabot helyezték át jelképesen a Polgárdiban található felújított Mindenszentek tiszteletére szentelt Batthyány-emlékkápolnába.”
- A Nemzeti Örökség Intézete NR-31/3-06/2014. sz., 2015. március 31-én kelt válasza az Alapítvány megkeresésére, amelyben értesíti az Alapítványt arról, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 20/2015. sz. határozatával „hozzájárul a polgárdi római katolikus temetőben védett sírban nyugvó ifj. Andrássy Gyula földi maradványainak áthelyezéséhez a tiszadobi kastély parkjában kialakítandó új sírhelyre” azzal a feltétellel, hogy „az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány vállalja, hogy az új síremlék méltó lesz ifj. Andrássy Gyula emlékéhez, és ennek érdekében a terveket előzetesen bemutatja az NEKB-nak jóváhagyás céljából. Az NEKB az áttemetést követően határozatában a sírhely védettségét is áthelyezi az új nyugvóhelyre, tehát az áttemetést követően az új tiszadobi sírhely ’A’ kategóriában a nemzeti sírkert része lesz.” A NÖRI egyúttal hozzájárult „ifj. gróf Andrássy Gyula politikus, történetíró, akadémikus nemzeti sírkertbe sorolt védett sírjának (Polgárdi, római katolikus temető, D–Mindenszentek tiszteletére szentelt Batthyány-emlékkápolna) megnyitásához és a hamvak áthelyezéséhez”.
- Szó szerinti jegyzőkönyv a polgárdi önkormányzat képviselőivel 2015. június 11-én folytatott egyeztetésről, a 2013. augusztus 24-i újratemetések kapcsán a Batthyány-kápolnában elhelyezett márványfeliratok megtekintéséről, végül ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége temetkezési helyének felleléséről
- A Nemzeti Örökség Intézete 2015. június 29-én kelt levele, amelyben értesíti az Alapítványt arról, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 67/2015. sz. határozatával „úgy döntött, hogy elfogadja ifj. gróf Andrássy Gyula Tiszadobon kialakítandó új, szimbolikus sirkápolnájának terveit, amennyiben azokat az örökségvédelmi hatóság és a területileg illetékes építésügyi hivatal is jóváhagyja.”
- Dr. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) KTHÁT/162/2/2017. sz., 2017. március 06-án kelt levele
- Dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma) 2018. augusztus 13-i én kelt tájékoztató levele a sírkápolna ügyének támogathatóságáról
- A Nemzeti Örökség Intézete NÖRI/276-2/2019. sz., 2019. február 11-én kelt levele, amelyben arról tájékoztatja az Alapítványt, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 7/2019. sz. határozatával úgy döntött, hogy „a nemzeti sírkert részévé nyilvánítja Zichy Eleonóra grófnő nyughelyét (Polgárdi, Batthyány-kastélykert, sírdomb)”
- A Nemzeti Örökség Intézete 2019. március 05-én kelt, NÖRI/309-2/2019. sz. levele, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy az Alapítvány „ifj. gróf Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő nemzeti sírkertbe sorolt védett sírhelyét a maradványok azonosítása és megkutatása céljából feltárj[a]”. Hozzájárulásában a NÖRI Dr. Susa Éva igazságügyi antropológus bevonását javasolta a feladat elvégzésére.
- A világhálón nyilvánosan elérhető ismeretek a 2013. augusztus 24-i polgárdi újratemetésekről
- Dr. Susa Éva biológus-antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos 2018. szeptember 10-én kelt emlékeztető irata fényképekkel, illetve filmfelvételekkel
- Dr. Susa Éva biológus-antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos 2018. szeptember 17-én kelt „Kronológia” című dokumentuma
- Dr. Susa Éva biológus-antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos 2018. szeptember 17-én kelt, a Nemzeti Örökség Intézete Főigazgatójához címzett levele
- A Budapest Temetkezési Intézet Zrt. 2018. augusztus 21-én kelt, JOG/19001-02/2018. sz. levele a néhai ifj. gróf Andrássy Gyula felesége, gróf Andrássy Gyuláné sz. Zichy Eleonóra temetési adatai vonatkozásában küldött megkeresésre
- Emlékeztető 2019. március-áprilisából a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosával, Dr. Virág Zsolt úrral történt egyeztetésről
- Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök 2019. március 14-én kelt, 238-30/2019. sz. levele az elhunytak méltó helyen való eltemetésének kötelezettségéről
- Dr. Susa Éva szakértő 2019. május 20-án kelt összefoglaló irata a Batthyány-kastélykertben fellelhető sírdomb feltárásával kapcsolatosan fényképekkel, dokumentumokkal, illetve filmfelvétellel
- A Nemzeti Örökség Intézete határozata az Intézet korábbi – 37/2008. sz., ifj. gróf Andrássy Gyula sírhelyének (Polgárdi, római katolikus temető, Mindenszentek tiszteletére szentelt Batthyány-kápolna), illetve 7/2019. sz., Zichy Eleonóra grófnő sírhelyének (Polgárdi, Batthyány-kastélykert, sírdomb) védett temetkezési hellyé és a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánításáról szóló – határozatainak hatályon kívül helyezéséről
- Dr. Csorba László DSc egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója 2019. május 27-én kelt történészi szakvéleménye az ifj. Andrássy Gyula és Zichy Eleonóra sírhelyének feltárása következtében kialakult helyzetről és a szükséges kegyeleti és emlékezetpolitikai teendőkről
- Dr. Gergely András történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa, történész 2019. december 22-én kelt szakértői véleménye csíkszentkirályi és krasznahorkai ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, Andrássy Gyuláné sz. Zichy Eleonóra grófnő földi maradványainak elhelyezéséről
- Prof. Dr. Prugberger Tamás DSc, a Miskolci Egyetem prof. emeritusa, az MTA doktora 2019. december 23-án kelt szakértői véleménye ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, Andrássy Gyuláné sz. Zichy Eleonóra grófnő földi maradványinak újratemetéséről
- Gudenus János genealógus, családfakutató 2019. december 28-án kelt szakértői véleménye ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, Andrássy Gyuláné sz. Zichy Eleonóra grófnő földi maradványainak elhelyezéséről
- Révész T. Mihály jogtörténész 2014. decemberi szakértői véleménye
- Gróf Apponyi Albert 1930-ban írt, „Ifj. gróf Andrássy Gyula emlékezete” című írása. Felolvasva a Magyar Tudományos Akadémia 1930. május 11-én tartott plenáris ülésén