ifj. Gróf Andrássy Gyula és Zichy Eleonóra grófnő megtalált ideiglenes temetkezési helyének feltárása

Az esemény 2019. április 16.-án történt, dr Susa Éva biológus-antropológus szakértő, iü. főtanácsos, Szőke Mátyás régész, Molnos Mária iü tanácsos, Dudás Eszter szakmai érdeklődő, dr Szeiler Erika ifjabb Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szabó László filmes szakember az alapítvány felkérésére, Laczkó Árpád az ásató munkások vezetője, Balog Tibor, Szőke Attila, Jóni István ásató munkások jelenlétében.

Az ásatást az erről készült emlékeztető napló szerint – Szőke Mátyás által kijelölt területen – Batthyány Lajos (1860-1951) és Batthyány Lajosné Andrássy Ilona (1858-1952) feltételezett sírjának (sírjainak) megkereséséhez kezdték a kutatóárok kimélyítését.

Ásatás helyszíne: Polgárdi, volt Batthyány vadászkastélykert sírhalom. A feltételezett sírok a sírdomb tetején fekvő ifj. Gróf Andrássy Gyula (1860-1929) és felesége Zichy Eleonóra (1867-1945) kőlappal és felirattal ellátott kriptája és Batthyány Gyuláné Károlyi Zsuzsanna (1882-1930) – kőkeresztet tartalmazó kőlapos – kriptája között helyezkedhettek el. A két sír megkeresésének célja annak bizonyítása, hogy néhai ifj. Gróf Batthyány Lajos és felesége, az ide betemetett sírjaikból, korábbi időpontban exhumálva lettek e.

A feltárási napló részletes leírása alapján az alábbiak voltak megállapíthatók: 

  • A Polgárdi területén lévő Batthyány kastélykertben fekvő sírdomb egyik kriptája volt ifjabb Gróf Andrássy Gyula és Zichy Eleonóra ideiglenes temetkezési helye. A kriptát feldúlt állapotban találtuk. Fellelt részleges maradványaikat és temetkezési kellékeiket megtaláltuk, összegyűjtöttük.
  • A fellelt maradványok szakszerű szétválogatása után az antropológiai vizsgálatuk megtörtént, végleges méltó sírhelyre történő elhelyezésük a végakaratukkal szinkronban szükséges.
  •  A textil maradványok szakszerű restaurálása megtörtént, azok is várják a végleges sírhelyen való kiállításukat.
  • Az írott források szerint a sírdomb földfelszínébe temetett Batthyány Lajos és Batthyány Lajosné kihantolása nagy valószínűséggel nem 2013-ban, hanem sokkal korábban történt. Tisztázandó ennek fellelhető írott forrása, valamint az, hogy a Polgárdi Batthyány kápolnában elhelyezett – Batthyány Lajosnak címzett kriptafülkében, amely a NÖRI által védett, vannak e maradványok, vagy üresek.

A feltárást az alapítvány filmes szakember segítségével végig dokumentálta és emlékeztető naplóban is rögzítésre kerületek a történtek.

Budapest, 2023.07.13.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriuma

200 éve született Andrássy Gyula gróf

Csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula katolikus grófi családban született 1823. március 8-án Oláhpatakon. Apja, Andrássy Károly (1792–1845) liberális politikus, a főrendi ellenzék tagja, a Tisza-szabályozó Társulat elnöke, Széchenyi István barátja, anyja Szápáry Etelka grófnő (1798–1876) volt. A harmadik gyermek Gyula és testvérei, Kornélia (1820–1836), Manó (1821–1891) és Aladár (1827–1903) a főúri családoknál szokásos módon házitanítót kaptak, Peregriny Elek „teljesen magyar szellemben” nevelte őket.

Középiskolai tanulmányait a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Ezt követően tanulmányútra indult német földre, Franciaországba, Angliába és Spanyolországba. Első politikai felszólalását Zemplén vármegye 1844. szeptember 25–27-i közgyűlésén mondta. 1845. szeptember 6-án a megye táblabírájává választották. 1845–1846-ban több cikket írt a Pesti Hírlapba. Hazatérve 1845 augusztusától részt vett az Első Magyar Tisza-Gőzhajózási Társaság megalakításában, decemberben a szabolcsi testület elnökévé, a társulat alelnökévé választották, e tisztét 1848/49-ben is betöltötte.

1847. október 14-én, Lónyay Gáborral együtt, Zemplén vármegye követévé választották. Az 1847/48. évi országgyűlésen az ellenzék szűkebb tanácskozó testületének tagja volt. Részt vett a vukovár–fiumei vasút ügyében kiküldött országgyűlési bizottság munkájában. Tagja volt az alsótábla 1848. március 15-én Bécsbe utazó küldöttségének is.

A forradalom győzelme és az első, felelős magyar kormány megalakulása után, 1848. április 22-én Szemere Bertalan belügyminiszter javaslatára a nádor Zemplén vármegye főispánjává nevezte ki, május 10-én a megye közgyűlésén felolvasták Lónyay és Andrássy követjelentését, s beiktatták Andrássyt főispáni tisztébe. Ezt követően június 26-ig személyesen elnökölt a megyei közgyűléseken. A népképviseleti országgyűlésen két minőségében: hivatala révén és született főrendként a felsőház tagjaként vett részt.

1848. július 4-én mint az egyik legfiatalabb tagot a felsőház ideiglenes jegyzőjévé választották. Ő „jegyzette” és írta alá az első két ülés jegyzőkönyveit. Másnap, 5-én a leadott 99 szavazatból 83-at kapva Andrássyt a felsőház végleges jegyzőjévé választották. Tisztét 1848. október 9-ig töltötte be. Július 5-én a házszabály és az igazolások, 6-án a felsőházi megjelenési jog, 8-án a felsőház reformja, 21-én a válaszfelirat, a két Ház közötti kapcsolattartás ügyében szólalt fel. Július 14-én beválasztották a trónbeszédre adandó válaszfeliratot megvitató és készítő, 25-én az uralkodóhoz, Innsbruckba vivő, 14 tagú felsőházi küldöttségbe.

Augusztus 26-án a délvidéki táborba utazott gr. Károlyi György, Bónis Samu és br. Prónay István társaságában, s másnap megérkeztek a verbászi táborba, de már 29-én vissza is indultak. Andrássy szeptember 3-án visszatért Zemplén vármegyébe, s 4-én részt vett a megyei közgyűlésen. Szeptember 27–28. körül megjelent a dunántúli magyar fősereg velencei táborában, s a 29-i pákozdi csatában parancsőrtisztként vett részt. Október 1-jén már Pesten volt, s a képviselőház és a felsőház aznapi ülése Móga János altábornagy jelentése alapján neki is köszönetet szavazott a pákozdi csatában tanúsított magatartásáért.

Október 8-án a Pestre érkező Zemplén megyei önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj tisztjei felkérték, hogy vegye át a zászlóalj parancsnokságát. Október 9-én az Országos Nemzetőrségi Haditanács és a Hadügyminisztérium kinevezte őrnaggyá és a zászlóalj parancsnokává. Október 10-én a zászlóaljjal elindult a parndorfi magyar táborba, s 15-én megérkeztek oda. Andrássy a zászlóalj élén részt vett az október 30-i schwechati csatában, majd november 11-én átadta a zászlóalj parancsnokságát gr. Bethlen Ferenc századosnak.

Visszatért a fővárosba, ahol a Tisza-Gőzhajózási Társaság ügyeivel foglalkozott. November 30-án az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kinevezte az országgyűlés november 23-i határozata alapján Kolozsvár feladása ügyében kiküldött bizottságba, de a bizottság végül meg sem kezdte működését. December 28-án az OHB megbízta, hogy vizsgálja meg a Zemplén megyei bizottmány december 18-i ülésén történteket. Andrássy 1849. február 17-től a megyében volt, a vizsgálatot március 6-án zárta le. Ezután folyamatosan az időközben felszabadult megyében tartózkodhatott. Április 6-án állítólag részt vett az isaszegi csatában és a 19-én a nagysallói ütközetben. Április végén a fővároson át Debrecenbe utazott, május 19-én a minisztertanács határozata alapján gr. Batthyány Kázmér külügyminiszter Isztambulba küldte. Ezzel egy időben címzetes huszárezredessé nevezték ki az 5. (Radetzky) huszárezredbe.

Ezt követően rövid időre visszatért a fővárosba, állítólag részt vett Buda bevételében is. A független magyar állam követeként 1849. május 29-én Debrecenből Pancsovára utazott. Belgrádban találkozott a szárd konzullal és Hasszán pasával, akitől útlevelet kapott. Tárgyalt Ilja Garasanin szerb belügyminiszterrel és Dragojlo Kušljan horvát lapszerkesztővel is. Június 24. körül érkezett Isztambulba. A török kormány nem ismerte el Magyarország diplomáciai képviselőjének, de ismételt osztrák követelésekre sem utasította ki.

A szőlősi (világosi) fegyverletétel után, szeptember elején diplomáciai összeköttetéseit kihasználva mindent megtett annak érdekében, hogy a török Porta ne adja ki a magyar és lengyel menekülteket Ausztriának és Oroszországnak, s szeptember 11-én Kossuthhoz írott levelében a muszlim vallásra történő áttérésre igyekezett rábeszélni a menekülteket. 1849. november 25-én elhagyta Isztambult, és Párizsba utazott. 1850-ben cikket írt az Ecclectic Review-ba, amelyben az osztrák–magyar kiegyezés mellett nyilatkozott. 1852-ig aktívan részt vett a párizsi emigráció munkájában. Közben a pesti cs. kir. haditörvényszék 1851. szeptember 21-én, távollétében halálra ítélte, és in effigie kivégezték.

1856. július 9-én Párizsban feleségül vette Kendeffy Katalin grófnőt (1830–1896). Gyermekeik: Tivadar (1857–1905), Ilona (1858–1952) és Gyula (1860–1929) voltak.

Kisebbik fia, Gyula, több párt alapítója és vezetője, a király személye körüli miniszter (1894-1895), belügyminiszter (1906-1910) s a Monarchia utolsó közös külügyminisztere (1918) lett.

1857-ben amnesztiáért folyamodott, majd ezt megkapva, 1858-ban hazatért. 1861-ben Sátoraljaújhely országgyűlési képviselőjévé választották. Deák Ferenc politikai táborához csatlakozott, május 23-án nagy hatású, szellemes beszédben követelte „törvényes, szentesített jogainkat, semmi egyebet”.

Az 1865-1868. évi országgyűlésen döntő szerepet játszott. 1865. december 20.–1866. április 16. között a képviselőház egyedüli, ezt követően 1867. április 8-ig első alelnöke volt. Deák Ferenc mellett főként ő valósította meg a kiegyezést. Maga Deák nevezte őt „providenciális embernek.”

1867. június 4–8. között a nádorhelyettesi tisztet töltötte be, így Andrássy tette fel a Szent Koronát az alkotmányra ekkor felesküdött I. Ferenc József fejére.

1867. február 17.–1871. november 14. között Magyarország miniszterelnöke volt. Egyidejűleg – 1867. február 20-tól 1871. november 14-ig – a honvédelmi tárcát is betöltötte, jelentős érdemeket szerezve a magyar honvédség megszervezésében.

1871. november 14.–1879. október 8. között Andrássy a Monarchia közös külügyminisztere, 1871. november 13.–1872. január 15. és 1876. június 11.–augusztus 14. között közös pénzügyminisztere is volt. A négy évszázados Habsburg-uralom időszakában ő volt a legmagasabbra jutó magyar politikus.

1878-ban a berlini kongresszuson a Monarchia számára felhatalmazást szerzett Bosznia és Hercegovina megszállásához.

1879. október 8-án lemondott közös külügyminiszteri posztjáról azt követően, hogy aláírta a Németországgal kötött kettős szövetséget.

Ezután visszavonulva a politikától a Tisza-Völgyi Társulat központi bizottságának elnöke lett.

Cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos, 1867-től a Szent István-rend nagykeresztese, 1869-től szolgálaton kívüli honvéd ezredes, később vezérőrnagy, majd 1878-tól altábornagy, 1888-tól tiszteletbeli lovassági tábornok volt. 1877-től az Aranygyapjas-rend lovagja, a Máltai Lovagrend nagykeresztese, a spanyol grand címet viselte. 1876. január 10-től az Akadémia igazgatósági, 1888. május 4-től pedig tiszteletbeli tagja lett.

1890. február 18-án, Fiume mellett, Volosca községben érte a halál. A tőketerebesi mauzóleumban feleségével együtt alussza örök álmát.

Halála után a kormány törvényjavaslatban foglalkozott a politikus emlékének megörökítésével. 1890. július 16-án Szapáry Gyula gróf miniszterelnök vezetésével emlékbizottság alakult. A szóba jöhető helyszínek közül a Közmunkatanács elnökének, Podmaniczky Frigyes bárónak a javaslatára az új Országház előtti teret fogadták el a készülő szobor helyeként.

A pályázaton végül Zala György művét ítélték a legjobbnak. Zala személyesen is ismerte Andrássyt, díszmagyarban, nyugodtan léptető lovon ülve örökítette meg a kiegyezés miniszterelnökét.

A talapzatot oravicai márványból Foerk Ernő készítette. Két oldalát nagyméretű bronz domborművek díszítették, amelyek Andrássy politikusi pályafutásának egy-egy eseményét, az 1867-es koronázási ünnepséget, illetve az 1878-as berlini kongresszust örökítették meg. A szobrot maga I. Ferenc József avatta fel 1906. december 2-án az Országház déli szárnyánál.

1945-ben, a Kossuth híd építése miatt a szobrot lebontották, de akkor még úgy tűnt, hogy csak ideiglenes jelleggel, mert rendkívül precízen szedték szét és szállították raktárba. 1947-ben Csillag István a szobor talapzatának egy darabjából faragta ki József Attila emléktábláját. A szobor bronzanyagát valószínűleg a Sztálin-szobor készítéséhez használták fel. Helyére 1980-ban a Marton László által készített József Attila szobor került.

2015-ben a Steindl Imre Program keretében készült el az eredeti szobor mása, amelyre a Bencsik Alkotóközösség művészei kaptak megbízást. Engler András a lovat, Polgár Botond az alakot mintázta, Meszlényi János a bronzöntést végezte. A szobrot 2016. szeptember 13-án Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere avatta fel.

Hermann Róbert

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
kuratóriuma

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány 2022. december 9-én nagyon méltó körülmények között, a Magyar Tudományos Akadémián Dísztermében megtartotta „A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában” című konferenciakötet ünnepélyes bemutatóját.

A könyvbemutató fővédnöke dr. Semjén Zsolt Miniszterelnök- helyettes volt.

A könyvbemutató Bábel Klára hárfaművész és Drahos Rebeka fuvolaművész vendégelőadók zenei előadásával vette kezdetét, Bartók Béla Román népi táncokkal, mintegy megidézve a két gróf Andrássy Gyula születésének gyökereit is.

A zeneművészek előadása programszerűen kísérte végig a könyvbemutató mondanivalóját, és tette azt még meghittebbé és felemelőbbé.

A rendezvényt az Alapítvány nevében dr. Szeiler Erika kuratóriumi elnök nyitotta meg.

Elnök Asszony tisztelettel köszöntötte a rendezvény fővédnökét továbbá az MTA elnökét, azokat, akik megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, továbbá tolmácsolta azon emberek jókívánságait, akik elfoglaltság, betegség miatt nem tudtak személyesen jelen lenni a könyvbemutatón, kiemelve Dr. Erdő Péter Bíboros és Kocsis Fülöp metropolita atya, valamint Gér András református zsinati tanácsos úr jókívánságait, akik a rendezvényre Istenünk áldását is kérték.

Szeiler Erika kiemelte, hogy a könyv felhívja a figyelmet a két gróf Andrássy Gyula szellemi értékére, a követendő, tisztelendő példaképre, és hogy az Igaz Ember az ősök útján jár, és hogy talán nem lettünk méltatlan ok a nagy elődjeinkhez.  

A könyvbemutató moderátori feladatait Katona Csaba történész látta el nagy tisztelettel, akinek felkészültsége, és képessége tette a könyvbemutatót érdekessé, értékállóvá.

Prof. Dr. Pók Attila, ny. tudományos tanácsadó tartotta meg méltató beszédét   a nemrég elhunyt Prof Dr. Frank Tibor történészről, akinek nagyon kedves volt az Andrássyak Magyarországnak hátrahagyott értéke, szerepvállalásuk.

Pók Attila bemutatta Frank Tibor gazdag szakmai életútját, kimagasló emberi értékeit, és ezen túl azonosságot vélt felfedezni Frank Tibor és ifj. gróf Andrássy Gyula bölcs mosolyában.

Dr. Holló József. altábornagy, c. egyetemi tanár, kurátor tolmácsolta Dr. Semjén Zsolt Miniszterelnök- helyettes könyvbemutatón megjelenteknek a köszöntését, aki hivatali kötelességei miatt nem tudott jelen lenni. Miniszterelnök- helyettes úr kiemelte, hogy „a kötetben megjelenedik előttünk a két gróf életútja, egyházpolitikai szerepvállalása, hítbéli meggyőződése és haza iránti elkötelezettsége olyan időtálló értékek, amelyek kétségtelenül példaként szolgálhatnak a jelen és jövő nemzedékei számára. Apa és fia közel nyolcvan évnyi szolgálat alatt átélt forradalmat és szabadságharcot, elnyomást és kiegyezést, nemzeti egységet és trianoni összeomlást egyaránt, de mindvégig megmaradtak nagybetűs államférfinak” 

Prof Dr. Balla Tibor hadtörténész a Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora a konferenciakötetben lévő tizenhárom szerző munkáját, kiemelve Ligeti Dávid, Hermann Róbert, Holló József munkarészét méltatta. Professzor úr hangsúlyozta Andrássy Gyula már fiatalon megnyilvánuló katonai tehetségét az 1848-49 szabadságharcban, és hogy ezen képességét további pályafutásában még nemesíteni is tudta a haza szolgálatában.

1871-ben Andrássy Gyula az Osztrák- Magyar Monarchia egyik legbefolyásosabb posztját töltötte be, a birodalom közös külügyminisztere lett. Andrássy az 1870 -es évek közepén, a dualista állam történetének egyik legsúlyosabb válsága idején vezette a Monarchia külügyeit, amikor reális esélye volt annak, hogy háború tör ki az Orosz Birodalommal.

Fiát, Gyulát is a királyhűség, és Magyarország boldogulásáért való küzdelem jellemezte, ami a hazai arisztokrácia körében is példaértékűnek számított.

Jákob János dandártábornok úr, protestáns tábori püspök méltatta a két gróf Andrássy Gyula  által a  magyar egyházpolitikai küzdelmek, amelyek évszázadokra nyúlnak vissza, eredményes, önzetlen szerepvállalásukat.

Az 1867-es kiegyezés után az Andrássy-kormányt követő időszak feszültségekkel volt teli, majd az első Wekerle -kormány időszakára esik annak az átfogó vallásügyi törvénynek az elfogadása, aminek a kivitelezésében ifj. Andrássy Gyulának nagy szerepe volt.

Prof. Dr. Kuminetz Géza a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Rektora a katolikus egyház, a jog és annak bölcseleteinek fejlődése szempontjából húzott párhuzamot a két gróf Andrássy Gyula Magyarország érdekében kifejtett áldozatos, értékálló munkája vonatkozásában.

A konferencián cca 75 érdeklődő vett részt.

Az emlékezet egyik mérföldköve ez a konferenciakötet, amely az egyházak képviselői, történészek, hadtudósok és jogtudósok összefogásának köszönhetően hirdeti, hirdetheti a két gróf Andrássy Gyula történetén keresztül a nemzeti történelem dicsőséges pillanatait. 

A könyvbemutató is teret adott a szélesebb körben való megismertetésre, megismerésre a kötetben lévő új ismereteknek, történelmi eseményeknek.


Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány, a két gróf Andrássy Gyula magyaroknak és más nemzetnek is fontos üzenetével, és máig ható gondolat szellemében valósította meg a kötetet miszerint:” Feladatunk elsősorban a béke eszközeivel való hóditás, vonzó tulajdonságaink fokozása, kultúránk ápolása és olyan belpolitika folytatása, amely külpolitikánknak a magyar nemzet kulturális, gazdasági, katonai képességeinek kifejtésével szilárd alapot nyújthat…állandó érdekeink parancsolólag megkövetelik, hogy a Duna völgyén lakó nemzetek egymást megértsék, egymáshoz közelebb jussanak ,és megtalálják a békés együttélés előfeltételeit, amit pedig egy újabb háború ismét megakadályozna.”


Ifj. gróf Andrássy Gyula külpolitikai helyzet
Új magyar Szemle,1920, május, 1 szám.21-22 o.

Budapest, 2022.12.09.
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
kuratóriuma

A konferencia videós anyaga elérhető.

„A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában” című nemzetközi konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében 2021. 09. 20-án került sor az Ifjabb Gróf Andrássy Gyula Alapítvány szervezésében „A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában „című nemzetközi konferenciára.

A konferencia, illetve annak előadásai elsősorban az 1848 és 1929 időszakra fókuszáltak, döntően Magyarország tekintetében, de érintőleg nemzetközi kitekintéssel is. Elhangzott referátum a még fiatal idősebb Andrássy Gyula kiemelkedő szerepvállalásáról az 1848. és 1849. évi forradalomban és szabadságharcban, de megismerhették az érdeklődők az 1867. kiegyezéshez vezető úton betöltött szerepéről és miniszterelnöki tevékenységéről, ami megalapozta Magyarország alkotmányosságát, a honvédelem, az egyházak és felekezetek jogainak biztosítását. Tevékenységét fia, az ifjabb Andrássy Gyula folytatta az világháborúig, majd a trianoni időszakon túl.

Apa és fia egyházpolitikai szerepvállalásának bemutatása révén nem csak a célok, de az okok, illetve belső, hitbéli meggyőződésük is érthetőbbé vált a hallgatóság számára. Az egyházak vonatkozásában nevükhöz szorosan kötődött egy-egy történelmi jelentőségű törvényhozási aktus: az 1868. évi (XLIV.) tc. a nemzetiségi egyenjogúság rendezéséről, és az 1895.évi (XLIII.) tc. a vallás szabad gyakorlatáról.
Végül bemutatásra került az is, hogy ifj. Andrássy Gyula, akkor már a Horthy-korszak legitimista mozgalmának meghatározó személye és az ugyancsak legitimista elkötelezettségű Pehm József zalaegerszegi plébános, később immár Mindszenty néven esztergomi prímásérsek útjai a történelem egy adott időszakában hogyan keresztezték egymást.
Az előadások rámutattak, hogy a két Andrássy esetében az istenkeresés egy módja volt a szabadság tisztelete és az is, ahogyan mindketten keresték a művészetben a szépséget, mert az igazi művészet Isten szépségét jeleníti meg. Az ifjabb Andrássy Gyula egész életét áthatotta az igazságkeresés eszménye, aki kereszténységben, a keresztény etikában a társadalmi problémákra adandó reális alternatívát, a morális válság leküzdésének megoldását látta. Eszmerendszerében – a magyar történeti alkotmányosság jogfolytonossága jegyében – a kereszténységet, mint politikai kereszténységet (politikai katolicizmust) a legitimizmussal, a királyság restaurációjának gondolatával kapcsolta össze.

A konferencia tehát felhívta a figyelmet az egyházak szerepére a nemzeti egységben, valamint az alkotmányosság, a honvédelem és szabadság fontosságának kérdéseire.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
kuratóriuma

A konferencia videós anyaga elérhető.

„A két gróf Andrássy Gyula” album


ára: 21.000, -Ft plusz postaköltség

Megrendeléshez kérjük vegye fel a kapcsolatot az alapítvány elérhetőségeinek valamelyikén:
e-mail: ifj.grofandrassygy.alapitvany [kukac] t-online.hu
telefon: +36-20-9579293

„A két gróf Andrássy Gyula” című album bemutatója

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány 2021. 06. 14-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében mutatta be az érdeklődő nagyközönségnek A két gróf Andrássy Gyula című albumot.


A könyvbemutató során, amely egy minikonferenciával egészült ki, a történészek több kérdést vizsgáltak a két gróf Andrássy Gyula korával kapcsolatban, olyan kérdéseket, amelyek a ma élő nemzedék sorsára is kihatnak.


Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet történésze levezető elnöki minőségében hangsúlyozta, hogy az két gróf, apa és fia életét az album a 19. század közepétől a 20. század harmincas évekig terjedő időszak magyar történelmi eseményeivel szimbiózisban mutatja be, tágabb kontextusba ágyazva.


Az album áttekintést nyújt a csíkszenkirályi és krasznahorkai Andrássy család eredetéről, felemelkedéséről, jelentős szerepvállalásáról az ország történetében.


Frank Tibor történész, akadémikus a magyar és egyetemes történelemben jelentős szerepet játszó id. gróf Andrássy Gyula életét és pályáját mutatta be, a személyével kapcsolatos legfontosabb eseményeket, kassai, pozsonyi, Pest-Buda-i, konstantinápolyi, bécsi, berlini és párizsi életét, politikusi tevékenységét vázolta.
Csorba László történész egyaránt beszélt id. Andrássy Gyula és ifj. gróf Andrássy Gyula pályafutásáról. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos, hogy az album megjelent, mert mind a fiatalabb mind az idősebb korosztály számára fontos információkat nyújt, egyúttal élvezetet is jelent. Az Album célcsoportja tehát a napjaink megemlékezései nyomán felfokozott érdeklődésű tág értelemben vett közvélemény.


Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, történész kihangsúlyozta apa és fia diplomáciai és politikai munkásságát és abban megmutatkozó tehetségét, ami a magyar és nemzetközi események alakulására is hatott. Az első világháború kapcsán kifejtette, nem lehetetlen, hogyha „Andrássy jóval előbb foglalhatta volna el a Ballhausplatzon atyja székét, a történelem másként alakulhatott volna.”


Julius Barczi művészettörténész a két gróf Andrássy Gyula művészetpártoló és mecénási tevékenységét méltatta. Számba vette azon értékeket, amelyek jelenleg is gazdagítják a betléri kastélyt és homonnai kastélyt. Kiemelte, hogy Magyarországon a Szépművészeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban is számos festmény és műtárgy található, ami a két gróf Andrássy Gyula tulajdonában volt egykor.


Az album tartalmának így – még az alapvetően megváltozott politikai–társadalmi viszonyok ellenére is – aktuális üzenete van, hangsúlyozták az előadók.

Szeiler Erika, az Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy mindkét Andrássy Gyula saját etikája mentén, -amelynek hangsúlyos eleme volt magyarságtudatuk- képviselte nézeteit, a közéletben ennek megfelelően vettek részt. Ugyanakkor az ifj. gróf Andrássy nézetei, gondolkodása a közjóról az általa képviselt értékek a korát meghaladónak nevezhetők.

Apa és fia munkássága Magyarország politikai–diplomáciai, tudományos, gazdasági, kulturális, vallási fejlődése tekintetében hagyott komoly értéket maga után, amelyek megismerése, megértése a 21. század emberei számára is tanulsággal szolgálnak.

Az album megrendelhető.

Budapest, 2021. június 26.


Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
kuratóriuma

A bemutató videó anyaga elérhető.

Meghívó letöltése.