Kategória: Események

Csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula katolikus grófi családban született 1823. március 8-án Oláhpatakon. Apja, Andrássy Károly (1792–1845) liberális politikus, a főrendi ellenzék tagja, a Tisza-szabályozó Társulat elnöke, Széchenyi István barátja, anyja Szápáry Etelka grófnő (1798–1876) volt. A harmadik gyermek Gyula és testvérei, Kornélia (1820–1836), Manó (1821–1891) és Aladár (1827–1903) a főúri családoknál szokásos módon házitanítót kaptak, Peregriny Elek „teljesen magyar szellemben” nevelte őket.

Középiskolai tanulmányait a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Ezt követően tanulmányútra indult német földre, Franciaországba, Angliába és Spanyolországba. Első politikai felszólalását Zemplén vármegye 1844. szeptember 25–27-i közgyűlésén mondta. 1845. szeptember 6-án a megye táblabírájává választották. 1845–1846-ban több cikket írt a Pesti Hírlapba. Hazatérve 1845 augusztusától részt vett az Első Magyar Tisza-Gőzhajózási Társaság megalakításában, decemberben a szabolcsi testület elnökévé, a társulat alelnökévé választották, e tisztét 1848/49-ben is betöltötte.

1847. október 14-én, Lónyay Gáborral együtt, Zemplén vármegye követévé választották. Az 1847/48. évi országgyűlésen az ellenzék szűkebb tanácskozó testületének tagja volt. Részt vett a vukovár–fiumei vasút ügyében kiküldött országgyűlési bizottság munkájában. Tagja volt az alsótábla 1848. március 15-én Bécsbe utazó küldöttségének is.

A forradalom győzelme és az első, felelős magyar kormány megalakulása után, 1848. április 22-én Szemere Bertalan belügyminiszter javaslatára a nádor Zemplén vármegye főispánjává nevezte ki, május 10-én a megye közgyűlésén felolvasták Lónyay és Andrássy követjelentését, s beiktatták Andrássyt főispáni tisztébe. Ezt követően június 26-ig személyesen elnökölt a megyei közgyűléseken. A népképviseleti országgyűlésen két minőségében: hivatala révén és született főrendként a felsőház tagjaként vett részt.

1848. július 4-én mint az egyik legfiatalabb tagot a felsőház ideiglenes jegyzőjévé választották. Ő „jegyzette” és írta alá az első két ülés jegyzőkönyveit. Másnap, 5-én a leadott 99 szavazatból 83-at kapva Andrássyt a felsőház végleges jegyzőjévé választották. Tisztét 1848. október 9-ig töltötte be. Július 5-én a házszabály és az igazolások, 6-án a felsőházi megjelenési jog, 8-án a felsőház reformja, 21-én a válaszfelirat, a két Ház közötti kapcsolattartás ügyében szólalt fel. Július 14-én beválasztották a trónbeszédre adandó válaszfeliratot megvitató és készítő, 25-én az uralkodóhoz, Innsbruckba vivő, 14 tagú felsőházi küldöttségbe.

Augusztus 26-án a délvidéki táborba utazott gr. Károlyi György, Bónis Samu és br. Prónay István társaságában, s másnap megérkeztek a verbászi táborba, de már 29-én vissza is indultak. Andrássy szeptember 3-án visszatért Zemplén vármegyébe, s 4-én részt vett a megyei közgyűlésen. Szeptember 27–28. körül megjelent a dunántúli magyar fősereg velencei táborában, s a 29-i pákozdi csatában parancsőrtisztként vett részt. Október 1-jén már Pesten volt, s a képviselőház és a felsőház aznapi ülése Móga János altábornagy jelentése alapján neki is köszönetet szavazott a pákozdi csatában tanúsított magatartásáért.

Október 8-án a Pestre érkező Zemplén megyei önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj tisztjei felkérték, hogy vegye át a zászlóalj parancsnokságát. Október 9-én az Országos Nemzetőrségi Haditanács és a Hadügyminisztérium kinevezte őrnaggyá és a zászlóalj parancsnokává. Október 10-én a zászlóaljjal elindult a parndorfi magyar táborba, s 15-én megérkeztek oda. Andrássy a zászlóalj élén részt vett az október 30-i schwechati csatában, majd november 11-én átadta a zászlóalj parancsnokságát gr. Bethlen Ferenc századosnak.

Visszatért a fővárosba, ahol a Tisza-Gőzhajózási Társaság ügyeivel foglalkozott. November 30-án az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kinevezte az országgyűlés november 23-i határozata alapján Kolozsvár feladása ügyében kiküldött bizottságba, de a bizottság végül meg sem kezdte működését. December 28-án az OHB megbízta, hogy vizsgálja meg a Zemplén megyei bizottmány december 18-i ülésén történteket. Andrássy 1849. február 17-től a megyében volt, a vizsgálatot március 6-án zárta le. Ezután folyamatosan az időközben felszabadult megyében tartózkodhatott. Április 6-án állítólag részt vett az isaszegi csatában és a 19-én a nagysallói ütközetben. Április végén a fővároson át Debrecenbe utazott, május 19-én a minisztertanács határozata alapján gr. Batthyány Kázmér külügyminiszter Isztambulba küldte. Ezzel egy időben címzetes huszárezredessé nevezték ki az 5. (Radetzky) huszárezredbe.

Ezt követően rövid időre visszatért a fővárosba, állítólag részt vett Buda bevételében is. A független magyar állam követeként 1849. május 29-én Debrecenből Pancsovára utazott. Belgrádban találkozott a szárd konzullal és Hasszán pasával, akitől útlevelet kapott. Tárgyalt Ilja Garasanin szerb belügyminiszterrel és Dragojlo Kušljan horvát lapszerkesztővel is. Június 24. körül érkezett Isztambulba. A török kormány nem ismerte el Magyarország diplomáciai képviselőjének, de ismételt osztrák követelésekre sem utasította ki.

A szőlősi (világosi) fegyverletétel után, szeptember elején diplomáciai összeköttetéseit kihasználva mindent megtett annak érdekében, hogy a török Porta ne adja ki a magyar és lengyel menekülteket Ausztriának és Oroszországnak, s szeptember 11-én Kossuthhoz írott levelében a muszlim vallásra történő áttérésre igyekezett rábeszélni a menekülteket. 1849. november 25-én elhagyta Isztambult, és Párizsba utazott. 1850-ben cikket írt az Ecclectic Review-ba, amelyben az osztrák–magyar kiegyezés mellett nyilatkozott. 1852-ig aktívan részt vett a párizsi emigráció munkájában. Közben a pesti cs. kir. haditörvényszék 1851. szeptember 21-én, távollétében halálra ítélte, és in effigie kivégezték.

1856. július 9-én Párizsban feleségül vette Kendeffy Katalin grófnőt (1830–1896). Gyermekeik: Tivadar (1857–1905), Ilona (1858–1952) és Gyula (1860–1929) voltak.

Kisebbik fia, Gyula, több párt alapítója és vezetője, a király személye körüli miniszter (1894-1895), belügyminiszter (1906-1910) s a Monarchia utolsó közös külügyminisztere (1918) lett.

1857-ben amnesztiáért folyamodott, majd ezt megkapva, 1858-ban hazatért. 1861-ben Sátoraljaújhely országgyűlési képviselőjévé választották. Deák Ferenc politikai táborához csatlakozott, május 23-án nagy hatású, szellemes beszédben követelte „törvényes, szentesített jogainkat, semmi egyebet”.

Az 1865-1868. évi országgyűlésen döntő szerepet játszott. 1865. december 20.–1866. április 16. között a képviselőház egyedüli, ezt követően 1867. április 8-ig első alelnöke volt. Deák Ferenc mellett főként ő valósította meg a kiegyezést. Maga Deák nevezte őt „providenciális embernek.”

1867. június 4–8. között a nádorhelyettesi tisztet töltötte be, így Andrássy tette fel a Szent Koronát az alkotmányra ekkor felesküdött I. Ferenc József fejére.

1867. február 17.–1871. november 14. között Magyarország miniszterelnöke volt. Egyidejűleg – 1867. február 20-tól 1871. november 14-ig – a honvédelmi tárcát is betöltötte, jelentős érdemeket szerezve a magyar honvédség megszervezésében.

1871. november 14.–1879. október 8. között Andrássy a Monarchia közös külügyminisztere, 1871. november 13.–1872. január 15. és 1876. június 11.–augusztus 14. között közös pénzügyminisztere is volt. A négy évszázados Habsburg-uralom időszakában ő volt a legmagasabbra jutó magyar politikus.

1878-ban a berlini kongresszuson a Monarchia számára felhatalmazást szerzett Bosznia és Hercegovina megszállásához.

1879. október 8-án lemondott közös külügyminiszteri posztjáról azt követően, hogy aláírta a Németországgal kötött kettős szövetséget.

Ezután visszavonulva a politikától a Tisza-Völgyi Társulat központi bizottságának elnöke lett.

Cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos, 1867-től a Szent István-rend nagykeresztese, 1869-től szolgálaton kívüli honvéd ezredes, később vezérőrnagy, majd 1878-tól altábornagy, 1888-tól tiszteletbeli lovassági tábornok volt. 1877-től az Aranygyapjas-rend lovagja, a Máltai Lovagrend nagykeresztese, a spanyol grand címet viselte. 1876. január 10-től az Akadémia igazgatósági, 1888. május 4-től pedig tiszteletbeli tagja lett.

1890. február 18-án, Fiume mellett, Volosca községben érte a halál. A tőketerebesi mauzóleumban feleségével együtt alussza örök álmát.

Halála után a kormány törvényjavaslatban foglalkozott a politikus emlékének megörökítésével. 1890. július 16-án Szapáry Gyula gróf miniszterelnök vezetésével emlékbizottság alakult. A szóba jöhető helyszínek közül a Közmunkatanács elnökének, Podmaniczky Frigyes bárónak a javaslatára az új Országház előtti teret fogadták el a készülő szobor helyeként.

A pályázaton végül Zala György művét ítélték a legjobbnak. Zala személyesen is ismerte Andrássyt, díszmagyarban, nyugodtan léptető lovon ülve örökítette meg a kiegyezés miniszterelnökét.

A talapzatot oravicai márványból Foerk Ernő készítette. Két oldalát nagyméretű bronz domborművek díszítették, amelyek Andrássy politikusi pályafutásának egy-egy eseményét, az 1867-es koronázási ünnepséget, illetve az 1878-as berlini kongresszust örökítették meg. A szobrot maga I. Ferenc József avatta fel 1906. december 2-án az Országház déli szárnyánál.

1945-ben, a Kossuth híd építése miatt a szobrot lebontották, de akkor még úgy tűnt, hogy csak ideiglenes jelleggel, mert rendkívül precízen szedték szét és szállították raktárba. 1947-ben Csillag István a szobor talapzatának egy darabjából faragta ki József Attila emléktábláját. A szobor bronzanyagát valószínűleg a Sztálin-szobor készítéséhez használták fel. Helyére 1980-ban a Marton László által készített József Attila szobor került.

2015-ben a Steindl Imre Program keretében készült el az eredeti szobor mása, amelyre a Bencsik Alkotóközösség művészei kaptak megbízást. Engler András a lovat, Polgár Botond az alakot mintázta, Meszlényi János a bronzöntést végezte. A szobrot 2016. szeptember 13-án Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere avatta fel.

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kutatásokat végzett és meglelte a néhai ifj. Andrássy Gyula gróf és felesége Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő földi maradványait, s Magyarországon, a Tiszadobi Andrássy kastély parkjában szeretne méltó Sírkápolnát emelni ifj. gróf Andrássy Gyulának és hitvesének Zichy Eleonóra grófnőnek. A földi maradványok itt kerülnének elhelyezésre.

Az Alapítvány elkészíttette a terveket, beszerezte az engedélyeket.

A Sírkápolna megépítéséhez azonban segítségre, támogatásra van szükség. Fontos lenne, hogy közös erővel a Sírkápolna megépüljön és ezen nagyformátumú történelmi személyek végre haza térjenek és megtalálják nyugalmukat.

Kérjük adományukat az építkezéshez az alábbi számlaszámra utalással, a cél megjelölésével küldjék el.

Számlaszám: 11711041-20869647-00000000

Tisztelettel és köszönettel

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Tiltakozás a 2019. október 18-i Polgárdi Önkormányzata és Barta Tibor vezette Katolikus Plébánia által megszervezett és rendezett, Andrássy Gyula és Andrássy Gyuláné továbbá ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, vonatkozásában végzett „szimbolikus családegyesítés polgárdi földdel” című eljárással szemben.

Számos jóérzésű ember folyamatos tájékoztatására és kérésére is figyelemmel -, akik egyben megbotránkozásukat fejezték ki a nevezett eseménnyel kapcsolatosan – az alábbi tiltakozásunkat fejezzük ki.

Előzmények

Polgárdi község polgármestere Nyikos László és Barta Tibor plébános az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt, a szakértőket, a Nemzeti Kegyeleti Bizottságot megtévesztve megrendezte többek között ifjabb gróf Andrássy Gyula „újratemetése” 2013. augusztus 26-án. Nem riadtak vissza a hazugságtól és kegyeletsértéstől sem: üres koporsót szenteltek és „temettek”, amikor néhány kilométerre feldúltan, gazban, elhagyottan ott volt ifj. gróf Andrássy Gyulának és feleségének ideiglenes temetkezési helye. Amikor az Alapítvány kutatást, feltárást akart végezni (2018.szeptemberében), erőfölényükkel visszaélve mindent elkövettek, hogy jogellenes tettük ne kerüljön napvilágra, azaz megakadályozták ifj. gróf Andrássy Gyula ideiglenes temetkezési helyének megkutatását.

Most, hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége csont és temetési maradványait az Alapítvány megkutatta újabb kegyel sértő aktust valósítanak meg most már határon túl Tőketerebesen.

Megnyitatták id. Andrássy Gyula és felesége sírboltját és „földet viszünk Polgárdiból jelszóval” Polgárdi földet megszentelve behelyezik a sírboltba. Nem tisztelik a nevezett halottakat, azok békéjét és nyugalmát sem önös célok véghezvitele miatt.

A tettük nemcsak felháborító, történelemhamisító, kegyeletsértő, nemzetellenes, hanem ütközik a világi és egyházi törvényekbe is.

Barta Tibor plébános valótlanságokat állít, a tényeket meghamisítja, t: „míg Andrássy Gyulát Tőketerebesen temették el, fiát (ifj. Andrássy Gyulát) Polgárdiban helyezték „örök nyugalomra”. Szó sincs erről. ifj. Andrássy Gyulát és feleségét ideiglenesen temették el az általuk építtetett kriptában, Polgárdiban. A plébános semmibe veszi ifj. gróf Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő végrendeletét is.

Kegyeletet sértettek a nem valós helyről származó föld beszentelésével. Hazugságukkal lejáratták a szentelési eljárást is. A nevezett plébános és polgármester cselekedete széles körben megbotránkoztatást váltott ki, beleértve a leszármazottakat is. A nevezett plébános és polgármester a hatalmukkal visszaélve az Alapítványnak is kárt okozott.

Összegezve

Tény, hogy most nem üres koporsót „visznek-hoznak” (mint korábban a Batthyány kriptában elhelyezett megtévesztő üres koporsó esetében) az egyház nevében is, hanem földet. Milyen földet? Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége kriptában volt eltemetve ideiglenesen, és közvetlenül a maradványaik nem érintkeztek a földdel. Semmiféle, még jelképes temetést sem lehet önhatalmúlag elvégezni, megsértve ezzel a néhaiak emlékét, még családegyesítés címén sem.

Tény, hogy Polgárdi polgármestere és a plébános tudták, hogy 2013-ban, amikor az Batthyány család tagjait és ifj. Andrássy Gyulát újratemették, ifj. gróf Andrássy Gyula koporsója üres volt. Ilyen formán a jelen „szimbolikus családegyesítés” nemcsak felháborító, történelemhamisító, kegyeletsértő, nemzetellenes, hanem az egyházi és világi törvényekbe is ütközik.

Budapest, 2019. október 26.
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kiemelt célja, s ami 2010. évtől töretlenül fennáll, a cél, ami egyben kötelesség is, hogy ifj. gróf Andrássy Gyulát, akaratának megfelelően végső nyugalomra helyeztesse az Andrássy Gyula birtokon, ami jelen esetben a tiszadobi Kastélypark területén már engedélyezett sírkápolna.

Ifj. gróf Andrássy Gyulát 1929. június 11-én helyezték ideiglenesen nyugalomra Polgárdin a volt Batthyány vadászkastély parkjában, felesége Andrássy Gyuláné által megépíttetett, az akkori kornak megfelelő, két ember temetkezésére is alkalmas sírhelyen.

Az Alapítvány fellelte a nagyon méltatlan sírhelyet, Ifj. Gróf Andrássy Gyula és felesége sírhelyét Polgárdin, akik egységet képeznek, és amit kifejezett szándékkal nem látogatott, s nem gondozott senki.

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány a kegyeleti jogok biztosítását vállalta. A kegyeleti joghoz tartozik a végtisztesség megadása, az elhunyt földi maradványainak tiszteletben tartása. Sérti az elhunyt emlékét, ha a temetés méltatlan körülmények között történik, ha a temetés helyszíne, a sírhely környéke rendezetlen. A sírt mindaddig, míg meg nem szűnik, nem lehet az ott elhelyezett, a benne eltemetettnek a síremlékétől megfosztani!

Az Alapítvány történészek segítségével levéltári anyagokat, dokumentumokat, újságcikkek szerzett be, tájékozódott és elindította ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége maradványainak megkutatását szakértők bevonásával, hogy a maradványokat dokumentáltassa, elszállíttassa a kutatási, illetve végső emlékhelyükre. Az Alapítvány a kutatáshoz beszerezte a szükséges engedélyeket, amelyek a mai napig is érvényben vannak, a tulajdonosi, vagyonkezelői nyilatkozatot bíróság előtt lehetett volna visszavonni sajnos nem így történt. A korabeli fényképek 1956. évből azt támasztották alá, hogy ifj. Andrássy Gyula és felesége sírhelye megvolt, azt látogatták. A politikai helyzet viszont nem tette lehetővé, hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége végső nyugalomra helyezése megtörténjen, hosszú éveken át, ami állami feladat is egyben.

Sajnos Polgárdi közössége nem védte meg ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége ideiglenes nyugvóhelyét, azt feldúlták, megrongálták, majd „virtuálisan” a helyi ravatalozóba helyezték ifj. gróf Andrássy Gyulát, a feleségét pedig „ nem találták” egészen 2018. augusztus 28-ig, amikor az ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kutatásának megakadályozását felvállaló Nyikos László Polgárdi polgármestere Szent István Király Múzeumnak írt levelébe már belefűzi Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonórát is. A polgármesteri gondolatok visszaköszönnek a tulajdonosi jogokat gyakorló NFA és vagyonkezelői jogokat gyakorló VADEX Kft 2018. szeptember 6-án kelt tulajdonosi hozzájárulás visszavonó iratban, amely ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége sírhelyének feltárására és a maradványok elszállítására vonatkozott. Köztudott viszont, hogy Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonórát 1946. november 23-án exhumálták és Polgárdiba szállították, hogy a férje mellett pihenjen ideiglenesen. Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége nem tekintette végső nyugvóhelyének Polgárdit ezt kifejezetten kihangsúlyozta.

Minden közösségnek kötelessége tiszteletben tartani a végakaratot. Az Alapítvány, mint civil szervezet felvállalta a kegyeleti jogok biztosítását, ami támogatásra méltó.
A végakarat felett, sem egyházi sem polgári személy vagy közösség nem léphet túl semmilyen módon. Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kegyeleti célját teljesíti, hogy a történelmi személyiség, aki annyira szerette hazáját, a néhai csíkszentkirályi és krasznahorkai ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége illetve azok bárminemű maradványa végső nyugalomra helyezése megtörténjen állami protokoll szerint a volt Andrássy Gyula családi birtokon, ami Magyarország területét illetően a Tiszadobi Andrássy kastély parkját jelenti.

Budapest, 2018.09.01.

Készítette:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

1848. március 15-én reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Maroknyi fegyvertelen csapat a Pesten állomásozó hétezer császári katonával, a budai vár ágyúival szemben. Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit, – elérjék, a magyar szabadságot, vagy meghalljanak érte. Mennyi felvonulást, mennyi ünneplést és rohamot, mennyi vért és gyászt látott a magyar haza 48 tavaszától- 49 őszéig.

Pesten volt négy héttel március 15 után Batthyány, Kossuth, Széchényi, a Pozsonyból Pestre érkező magyar kormány. A Pozsonyi országgyűlés, ahol a fiatal Andrássy Gyula is hallatta szavát a szabadság eszméit képviselve Zemplén megye követeként. Megyéje önkéntes nemzetőrök parancsnokaként részt vett több ütközetben. Ott volt a pákozdi csatában, majd harcolt Schwechatnál is. A tavaszi hadjáratban Görgey Artúr segédtisztjeként szolgált. 1849 tavaszán honvéd ezredessé léptették elő.

A Szemere-kormány megbízottjaként utazott Konstantinápolyba diplomáciai küldetéssel a szorongatott magyar szabadságharc számára igyekezett külföldi támogatást szerezni és mentette meg számos honfitársát. Andrássy, Rákóczi után a nemzetközi diplomáciában diplomataként, sikerrel képviselte hazáját szem előtt tartva a haza érdekeit.

Sorolhatnánk a forradalmi eseményeket, megnyert és elvesztett ütközeteket, hőstetteket, de nem egyedül ez fontos, hogy mi történt, hanem hogy miért, milyen gyökerekkel és mit hozott a 21 század emberei, a magyar nemzet számára. Fontos, hogy nem csak megismerjük, de értsük is a történéseket, a történelmet, az abban résztvevő hazafiak tettét és sorsát, diplomáciában vetett hitüket és munkásságukat, keresztény- európer gondolkodásukat. Vitathatatlan, hogy Andrássy Gyula a szilárd értékszemléletével, erős nemzetbe vetett hitével, diplomácia érzékével példaképül szolgálhat a jelenkor embere számára.

A két gróf Andrássy Gyula, apa és fia jelentős szerepet játszott Magyarország történetében, és gazdag örökséget hagyott hátra az utókor számára. Az apa a kiegyezés egyik megalkotójaként, magyar miniszterelnökként, közös külügyminiszterként másfél évtizeden át a Monarchia egyik legfőbb irányítója volt. Ifjabb Andrássy Gyula évtizedeken át működött a közélet első vonalában. Mindketten kiemelkedő érdemeket szereztek abban a modernizációs sikertörténetben, amely a kiegyezéssel kezdődött, és mindvégig hűek maradtak a 1848-ban meghirdetett eszmékhez és a szent koronához.

Az ifjabb Andrássy Gyula Alapítvány a két gróf Andrássy Gyula négy részes filmmel állított emléket, bemutatja a két történelmi személyiség együttesen több mint száz évet felölelő élettörténetét, politikusi és diplomácia pályáját, valamint kultúraszervező, művészetpártoló – és az ifjabb Andrássy esetében tudományos – tevékenységét is azzal a nem titkolt céllal, hogy új iskolát teremtsen a történelmi ismeretterjesztés és a nemzetnevelés területén. Az Alapítvány a ’48-as emlékek felidézésében és forradalmi magatartás megjelenítésében, két arcél megrajzolásával két sikeres életpályát adott a diplomatáknak és a közemberének példázatul, hogyha a Parlament előtt sétál, büszkén tekintsen a téren álló Andrássy szoborra és emlékezzen a róla tanultakra.

Budapest, 2018.március 8.

Készítette:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Krasznahorka Vára 2012. július 17-én

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány személyes megbeszélésre meghívást kapott a Szlovák Nemzeti Múzeumtól dr. Radiszláv Púdelka igazgató úr személyében 2012.07.017. 11 órára . A megbeszélésen az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt Fodorné dr. Kovács Éva , dr.Gergely András és dr. Szeiler Erika képviselte.

A Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatója dr. Radiszláv Púdelka mellett a szlovák fél részéről jelenvolt még: Pavol Simunic- Slovák Köztársaság Kulturális Minisztérium Örökség Védelmi államtitkár, Stanislav Vallo Slovák Köztársaság Kulturális Minisztérium Nemzetközi Együtműködési osztály államtitkár, Eva Lázárová Betléri Múzeum igazgatónője, Silvia Lörinčíková történész.

A megbeszélés nagyon szívélyes és tartalmas volt.

Az Alapítvány képviselői elmondták, hogy Krasznahorka Vára újjáépítése fontos nem csak az alapítvány számára hanem a magyarság egészének is .

Krasznahorka Vára közös örökségünk és múltunk.

A megbeszélés folytatására Budapesten kerül ismételten sor.

A megbeszélést követően a jelenlegi állapotot mutatták be a Szlovák vendéglátók.

A 2012.03.10-i tűz pusztítások nyomati jártuk be .A Vár ideiglenes megóvása megtörtént: – ponyvával történő takarás, bútorok megóvása, illetve Bethléren, Kassán történő az ideiglenes elhelyezése.

Jelenleg a közbeszerzési eljárás van folyamatban- vállalkozó kiválasztása az újjáépítésre, biztosító döntése

A krasznahorkai látogatás arról győzött meg bennünket, hogy a teljes helyreállításhoz további adományokra van szükség. Egyetértettek ezzel a szlovák kulturális kormányzat képviselői is. Természetesen Szlovákiában is folynak gyűjtések.

Magyarországról Alapítványunk szívesen összegyűjti és továbbítja az adományokat, amely erkölcsi feladatra felhívjuk az önkormányzatok, magánosok figyelmét. Feltételezhetjük, hogy a magyar állam is nyújt majd segítséget, de a társadalmi jellegű támogatás nagy jelentőségű lenne.

Ezért arra kérjük Önöket, támogassák a krasznahorkai Vár és Múzeum újjáépítését.

Nagyon áldásos lenne, hogy minél több adomány érkezne így a Várnak a múltja és jelene méltó helyre kerülhetne.

Készítette:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány meghívást kapott Szalay-Bobrovniczky Vince Magyarország Ausztriába akkreditált nagykövetének 2011. január 18-i fogadására.

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt dr. Szeiler Erika és Walkó György alapító, valamint Bella Katalin képviselte a bécsi nagykövetségi fogadáson.
A fogadáson több száz vendég megjelent: diplomáciai képviselők, egyházak, honvédség képviselői.
A meghívottak gratuláltak Szalay-Bobrovniczky Vincének, Magyarország újonnan megbízott ausztriai nagykövetének.
Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt képviselői jó kívánságaikat adták át a nagykövet úrnak, továbbá átadták ifj. gróf Andrássy Gyula születésének 150-ik évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyvet.
A nagykövet úr megköszönte a szívélyes látogatást, és további sikeres munkát kívánt az Alapítványnak beleértve a Magyarországon létrehozandó Diplomata képző Akadémiát, ami ifj. gróf Andrássy Gyula nevét viselné.
Az alapítvány képviselői megcsodálták a Nagykövetségnek otthont adó palotát a Bankgasse 6 szám alatt. A gazdagon berendezett épület méltó elhelyezést biztosít a bécsi magyar nagykövetségnek. A bécsi magyar nagykövetség a művészettörténészek és a diplomaták szerint is az osztrák főváros egyik legszebb külföldi képviselete.