Életrajz

Ifj. gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula

Tőketerebes, 1860 június 30. – Budapest, 1929 június 11.

A XX. század első három évtizedének egyik legmeghatározóbb magyar politikusa és gondolkodója: király személye körüli miniszter, belügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a lengyel államiság helyreállításának kezdeményezésében kulcsszerepet játszó személyiség, az Alkotmánypárt elnöke, az Antibolsevista Comité egyik vezetője, a Horthy-korszakban a legitimista politikusok vezetője, a második királypuccs külügyminiszter-jelöltje, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, ill. a Keresztény (Nemzeti) Földmíves és Polgári Párt elnöke, a Szent Korona-tan és a magyar alkotmányjog terén maradandót alkotó jogtudós, történész, az MTA tagja, a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke, kultúrpolitikus, a kultúrfölény-elméletének első megfogalmazója, a hazánk egyik legfontosabb arisztokrata magángyűjteményének kiteljesítője, mecénás, művészetfilozófus, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a Nemzeti Szalon és a Szent-György-Céh elnöke, az Országos Gyermekvédő Liga létrehozásának kezdeményezője és alapító tagja.

Ifjúkora

Id. gróf Andrássy Gyula és Kendeffy Katinka fiaként bátyjával, gróf Andrássy Tivadarral ( 1857-1905) és nővérével gróf Andrássy  Ilonával (1858-1952)   együtt a kor legmagasabb színvonalán álló, sokoldalú műveltséget sajátított el. Mindvégig magántanuló volt és miután az édesapja 1871-ben az Osztrák – Magyar Monarchia külügyminisztere lett, a család Bécsben, a Ballhausplatzon élt.

Már ekkor megmutatkozott jogi érdeklődése: abban a szerencsében részesült, hogy egy egész nyarat együtt tölthetett a kor egyik legnagyobb jogtudósával, Concha Győzővel. Politikai pályafutása a külügyek területén kezdődött: 1883-ban a konstantinápolyi követség fogalmazóhelyettese, majd 1884-ben – diplomáciai vizsgájának letétele után – Berlinben követségi attasé lett. Közben rendszeresen látogatta a Humbolt Egyetem jogi előadásait. Különösen Rudolf von Gneist (1816-1895) professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja előadásait hallgatta, aki jelentős műveket írt az angol alkotmányról, a porosz közigazgatási reformokról és a jogállamról, amelyek ifj. gróf Andrássy Gyula későbbi műveire és politikai nézeteire jelentős hatást gyakoroltak.


ifj. gróf Andrássy Gyula

Politikai pályafutásának kibontakozása

1885-1904 között szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő. 1892 novemberétől 1894 júniusáig belügyi államtitkár, 1894 június 10-től 1895 január 15-ig az első Wekerle-kormányban király személye körüli miniszter. Ekkor szorgalmazta az egyházpolitikai törvényjavaslatok elfogadását.


ifj. gróf Andrássy Gyula

Az ún. Lex Tisza elfogadásakor, 1898 decemberében kilépett a kormánypártból, de 1899 februárjában, Széll Kálmán elnöki kinevezésekor visszalépett. A Szabadelvű Párt politikáját csak fenntartásokkal támogatta, végül 1904-ben az ún. disszidensek vezetőjeként végleg kilépett a pártból és a képviselőházi ellenzékhez csatlakozott. 1905-ben megalakította saját pártját, az Alkotmánypártot. 1905 és 1910 között ismét a képviselőház tagja. 1905-1906-ban, a súlyos belpolitikai válság idején az ellenzéki koalíció vezéreként irányította a királlyal folytatott tárgyalásokat. A többször felkínált miniszterelnöki széket az ellenzék által támasztott feltételek elvetése miatt mindannyiszor elutasította.

Belügyminiszterként

A második Wekerle-kormányban 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig belügyminiszter. Ekkor bővült a közigazgatási bíróság hatásköre, s fogadták el a kivándorlási és a közegészségügyi törvényt.

Ifj. Andrássy Gyula gróf beterjesztése nyomán 1906.XX.tc. II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezett az Országgyűlés. A törvény eltörölte a II. Rákóczi Ferenc és társait megbélyegző 1715.évi XLIX tc.2.§ és 3.§-át. Határozott a törvény a Fejedelem és társai hamvai hazahozataláról illetve II. Rákóczi Ferenc és társai Kassán (1906.október 29.), Thököly Imre Késmárkon (1906.október.30) történő ünnepélyes újratemetéséről.

A jogállamiság továbbfejlesztését jelentette az előterjesztése révén elfogadott törvény, az 1907. évi LXI. tc., amely a hatásköri bíróság felállítását rendelte el. 1908 nyarán új választójogi rendszert dolgozott ki és nyújtotta be a parlamentnek, de a koalíció felbomlása miatt nem tudta a tervezetet keresztülvinni. Eszerint választójogot kapott volna minden magyar állampolgárú, életének 24. életévét betöltött, állandó lakással bíró férfi. Így a választók száma másfélmillióval gyarapodott volna és összesen 2.618. ezren jutottak volna választójoghoz. A szavazók közül azonban az írni-olvasni nem tudók csak közvetve élhettek volna szavazati jogukkal, a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező személyek pedig kettő vagy három szavazattal rendelkeztek volna.

1907. október, magyar és osztrák delegátusok a Sándor palota teraszán. Balról: Josipovics Géza, Güntner Antal, Zichy Aladár, Darányi Ignác, Sieghardt, Ifj. gróf Andrássy Gyula, Vladimir Beck és Derschatta osztrák miniszterek. Fotó: Kalácsy

Ifj. gróf Andrássy Gyula szorgalmazta az egészségügyi viszonyok javítását, a lakásépítési programot, ekkor épül fel a Wekerle-telep, továbbá sokat tett a gyermekvédelem ügyéért is. Dr. Karsai Sándorral folytatott eszmecseréjének eredményeképpen 1906-ban alakult meg az Országos Gyermekvédő Liga, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót elnökletével.

A Monarchia utolsó évtizedében

A koalíció bukása után, 1910-ben pártját feloszlatta, 1910 és 1918 között párton kívüli 67-esként ismét a képviselőház tagja volt. Eleinte támogatta a Tisza-kormányt, de 1913 szeptemberében ennek alternatívájaként újból életre hívta az Alkotmánypártot.

ifj. gróf Andrássy Gyula

Az európai egyensúlyt szem előtt tartva Angliával és Franciaországgal már az I. világháború előtt, majd a háború alatt is a kölcsönös közeledés lehetőségeit kereste. Átfogó koncepciót fogalmazott meg hazánk európai integrációjával és Közép-Európa egységesítésével kapcsolatban.

ifj. gróf Andrássy Gyula

Közép-Európát szerves történelmi egységnek tekintve a térség országai között szoros politikai, katonai és gazdasági szövetséget szorgalmazott. Fontos szerepet szánt a helyreállítandó lengyel államnak, amiért a lengyel közvélemény körében magas népszerűségnek örvendett. 1918. október 11-én Svájcban diplomáciai tárgyalásokat folytatott. Mint a Monarchia utolsó külügyminisztere (1918 okt. 24. – nov. 2.) különbékét akart kötni, de az őszirózsás forradalom és gróf Károlyi Mihály hatalomra kerülése miatt tisztségéből távozni kényszerült Az 1919-i Tanácsköztársaság idején a bécsi ellenforradalmi Antibolsevista Comité egyik vezetője, majd Svájcban tartózkodott.

Legitimista politikusként

A Horthy-korszakban a legitimizmus híve, IV. Károlyt, majd a gyermek Habsburg Ottót kívánta a trónra segíteni. 1920-22-ben az I. nemzetgyűlés tagja. 1921. februárjában elvállalta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnökségét. Eleinte támogatta gróf Bethlen István kormányát, de az úgy nevezett  második királypuccs (1921 október 20-24.) után szakított vele.

ifj. gróf Andrássy Gyula

IV. Károly második visszatérési kísérlete során elvállalta a külügyminiszteri tisztséget. IV. Károly király második visszatérését követő események következtében Tatán elfogták, és két hétig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után a Friedrich-féle Keresztény Nemzeti Párthoz csatlakozott.

1922-től a legitimisták vezére. 1922-26-ban a Keresztény (Nemzeti) Földmíves és Polgári Párt programjával Bp., I. választókerület nemzetgyűlési képviselője. Miután az 1926. évi választásokon erős kormányzati nyomásra nem tudott mandátumot szerezni, visszavonult a közélettől. 1929-ben halt meg Budapesten és ideiglenes a Fejér megyei Polgárdiban lett eltemetve.


ifj. gróf Andrássy Gyula

Tudományos tevékenysége

Ifj. gróf Andrássy Gyula több tanulmányában is foglalkozott a Szent Korona-tannal, a magyar és az angol alkotmány hasonlóságaival, és a közigazgatási reformmal. Rendkívül alaposan és mélyrehatóan tanulmányozta a magyar jogot és jogtörténetet. Erről tanúskodik többek között „A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai” c. háromkötetes monográfiája (1910, 1911), amely a magyar alkotmány történetét az Árpád házi királyoktól a szatmári békéig veszi végig. Az 1867-iki kiegyezésről c. munkája (1896) révén 1898-ban választotta levelező tagnak a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek 1904-ben rendes tagja, 1913-ban pedig igazgatósági tagja lett. A Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöki tisztségét 1901 és 1906 között töltötte be.

A kultúrfölény elméletének első megfogalmazása

Ifj. gróf Andrássy Gyula egyik legnagyobb érdeme a kultúrfölény elméletének megfogalmazása 1912-ben, jóval a trianoni katasztrófa és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszteri tevékenysége előtt. A világháború előestéjén, a Nemzeti Szalon Almanachja előszavában arra hívta fel a figyelmet: a magyarság csak kulturális téren, a művészeti életben elért eredményei által válhat a Nyugat szemében megbecsült néppé.

A magyar képzőművészeti élet megszervezője

Ifj. gróf Andrássy Gyula kulcsszerepet játszott a magyar képzőművészeti élet megszervezésében és szervezeti kereteinek kiépítésében. Nevéhez fűződik az ország egyik legfontosabb arisztokrata magángyűjteményének, a budai palotájában (Fő u. 11.) és Tőketerebesen, majd a csehszlovák megszállás után a tiszadobi kastélyban helyet kapó Andrássy gyűjteménynek kifejlesztése.

 

Tőketerebesi Andrássy kastély
Tiszadobi Andrássy kastély
Andrássy Fő utcai palota

A XIX. sz. és a XX. sz. fordulóján, illetve a XX. sz. első évtizedeiben a magyar képzőművészet szakmai összefogása és irányítása két szervezet, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Nemzeti Szalon tevékenységéhez kötődött. Ifj. gróf Andrássy Gyula mindkettő elnöki tisztségét (OMKP: 1905-1923; NSz: 1898-1929) és a magyar műgyűjtőket tömörítő Szent-György-Céh vezetését is ellátta (1909-1929), ezzel egy személyben szabott irányt a hazai képzőművészet és mecenatúra alakulásának. Hivatásának tekintette a művészet támogatását: olyan festők jelentőségét ismerte fel elsőként, mint Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József. Műgyűjtőként, kiállításszervezőként és esztétaként egyaránt az ő érdeme a francia impresszionista festészet hazai megismertetése is. A Nemzeti Szalon Erzsébet-téri kiállítóhelységében 1907 májusában nyílt meg a Neoimpresszionista francia festők (t.k. Gaugin, Cézanne) kiállítása, 1907 decemberében a Modern francia nagymesterek (Manet, Renoir, Degas) tárlata és 1908 januárjában pedig a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK) első kiállítása. Ifj. gróf Andrássy Gyula 1907-ben Auguste Rodin műveinek gyűjteményes tárlatát is bemutatta.

Magánélet

Ifj. gróf Andrássy Gyula testvére, a festőművészként és az Országos Képzőművészeti Társulat elnökeként is tevékenykedő gróf Andrássy Tivadar (1857-1905) özvegyét, vásonkeöi és zichy Zichy Eleonórát (1867-1945) vette feleségül, akinek négy gyermekét, a később Károlyi Mihály feleségeként közéleti szerepet játszó Katinkát, Borbálát, Ilonát és Klárát így ifj. gróf Andrássy Gyula nevelte fel.

Ifj. gróf Andrássy Gyuláné József főherceg rokokó-bálján, 1920. január 22. Strelisky felvétele

Utóélete

A Horthy-korszak publicisztikájának és történetírásának fővonala elismerte ifj. gróf Andrássy Gyula nagyformátumú egyéniségét és tudományos tevékenységét, de a Tisza-kultusz jegyében  bírálta a Tisza Istvánnal való szembenállását. 1919 utáni tevékenységét, legitimista meggyőződésének és a második, úgynevezett királypuccsban való részvétele következtében, elhallgatták. Életművének jelentőségét a harmincas években kezdték szélesebb körben elismerni, legitimista beállítottságú történészeknek és publicistáknak köszönhetően. Létrejött az Országos Andrássy Gyula Emlékbizottság és elsősorban Pethő Sándor vezetésével megkezdődtek egy átfogó életrajz előkészítő munkálatai is, de a politikus életpályájának feldolgozására a két világháború között nem került sor. A kommunista rendszer időszakában a neve tabutémának számított majd a rendszerváltás követően a nagyformátumú politikus, tudós, műgyűjtő  bekerül a nemzeti emlékezetbe.

Ifj. gróf Andrássy Gyula- akinek egy célja volt: a magyar faj, a magyar nemzet, a magyar állam megerősítése és fennmaradása- a nemzeti panteonban a méltó helyet minden bizonnyal kiérdemelte.

Ifj. gróf Andrássy Gyula dolgozószobája, 1920-as évek

Készítette:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Tiltakozás a 2019. október 18-i „szimbolikus családegyesítés polgárdi földdel” című eljárással szemben.

Tiltakozás a 2019. október 18-i Polgárdi Önkormányzata és Barta Tibor vezette Katolikus Plébánia által megszervezett és rendezett, Andrássy Gyula és Andrássy Gyuláné továbbá ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége, vonatkozásában végzett „szimbolikus családegyesítés polgárdi földdel” című eljárással szemben.

Számos jóérzésű ember folyamatos tájékoztatására és kérésére is figyelemmel -, akik egyben megbotránkozásukat fejezték ki a nevezett eseménnyel kapcsolatosan – az alábbi tiltakozásunkat fejezzük ki.


Előzmények


Polgárdi község polgármestere Nyikos László és Barta Tibor plébános az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt, a szakértőket, a Nemzeti Kegyeleti Bizottságot megtévesztve megrendezte többek között ifjabb gróf Andrássy Gyula „újratemetése” 2013. augusztus 26-án. Nem riadtak vissza a hazugságtól és kegyeletsértéstől sem: üres koporsót szenteltek és „temettek”, amikor néhány kilométerre feldúltan, gazban, elhagyottan ott volt ifj. gróf Andrássy Gyulának és feleségének ideiglenes temetkezési helye. Amikor az Alapítvány kutatást, feltárást akart végezni (2018.szeptemberében), erőfölényükkel visszaélve mindent elkövettek, hogy jogellenes tettük ne kerüljön napvilágra, azaz megakadályozták ifj. gróf Andrássy Gyula ideiglenes temetkezési helyének megkutatását.


Most, hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége csont és temetési maradványait az Alapítvány megkutatta újabb kegyel sértő aktust valósítanak meg most már határon túl Tőketerebesen.


Megnyitatták id. Andrássy Gyula és felesége sírboltját és „földet viszünk Polgárdiból jelszóval” Polgárdi földet megszentelve behelyezik a sírboltba. Nem tisztelik a nevezett halottakat, azok békéjét és nyugalmát sem önös célok véghezvitele miatt.


A tettük nemcsak felháborító, történelemhamisító, kegyeletsértő, nemzetellenes, hanem ütközik a világi és egyházi törvényekbe is.


Barta Tibor plébános valótlanságokat állít, a tényeket meghamisítja, t: „míg Andrássy Gyulát Tőketerebesen temették el, fiát (ifj. Andrássy Gyulát) Polgárdiban helyezték „örök nyugalomra”. Szó sincs erről. ifj. Andrássy Gyulát és feleségét ideiglenesen temették el az általuk építtetett kriptában, Polgárdiban. A plébános semmibe veszi ifj. gróf Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra grófnő végrendeletét is.


Kegyeletet sértettek a nem valós helyről származó föld beszentelésével. Hazugságukkal lejáratták a szentelési eljárást is. A nevezett plébános és polgármester cselekedete széles körben megbotránkoztatást váltott ki, beleértve a leszármazottakat is. A nevezett plébános és polgármester a hatalmukkal visszaélve az Alapítványnak is kárt okozott.


Összegezve


Tény, hogy most nem üres koporsót „visznek-hoznak” (mint korábban a Batthyány kriptában elhelyezett megtévesztő üres koporsó esetében) az egyház nevében is, hanem földet. Milyen földet? Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége kriptában volt eltemetve ideiglenesen, és közvetlenül a maradványaik nem érintkeztek a földdel. Semmiféle, még jelképes temetést sem lehet önhatalmúlag elvégezni, megsértve ezzel a néhaiak emlékét, még családegyesítés címén sem.


Tény, hogy Polgárdi polgármestere és a plébános tudták, hogy 2013-ban, amikor az Batthyány család tagjait és ifj. Andrássy Gyulát újratemették, ifj. gróf Andrássy Gyula koporsója üres volt. Ilyen formán a jelen „szimbolikus családegyesítés” nemcsak felháborító, történelemhamisító, kegyeletsértő, nemzetellenes, hanem az egyházi és világi törvényekbe is ütközik.


Budapest, 2019. október 26.
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonóra végső nyugalomra helyezése – kegyeleti jogok biztosítása Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány által.

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kiemelt célja, s ami 2010. évtől töretlenül fennáll, a cél, ami egyben kötelesség is, hogy ifj. gróf Andrássy Gyulát, akaratának megfelelően végső nyugalomra helyeztesse az Andrássy Gyula birtokon, ami jelen esetben a tiszadobi Kastélypark területén már engedélyezett sírkápolna.


Ifj. gróf Andrássy Gyulát 1929. június 11-én helyezték ideiglenesen nyugalomra Polgárdin a volt Batthyány vadászkastély parkjában, felesége Andrássy Gyuláné által megépíttetett, az akkori kornak megfelelő, két ember temetkezésére is alkalmas sírhelyen.

Az Alapítvány fellelte a nagyon méltatlan sírhelyet, Ifj. Gróf Andrássy Gyula és felesége sírhelyét Polgárdin, akik egységet képeznek, és amit kifejezett szándékkal nem látogatott, s nem gondozott senki.


Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány a kegyeleti jogok biztosítását vállalta. A kegyeleti joghoz tartozik a végtisztesség megadása, az elhunyt földi maradványainak tiszteletben tartása. Sérti az elhunyt emlékét, ha a temetés méltatlan körülmények között történik, ha a temetés helyszíne, a sírhely környéke rendezetlen. A sírt mindaddig, míg meg nem szűnik, nem lehet az ott elhelyezett, a benne eltemetettnek a síremlékétől megfosztani!


Az Alapítvány történészek segítségével levéltári anyagokat, dokumentumokat, újságcikkek szerzett be, tájékozódott és elindította ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége maradványainak megkutatását szakértők bevonásával, hogy a maradványokat dokumentáltassa, elszállíttassa a kutatási, illetve végső emlékhelyükre. Az Alapítvány a kutatáshoz beszerezte a szükséges engedélyeket, amelyek a mai napig is érvényben vannak, a tulajdonosi, vagyonkezelői nyilatkozatot bíróság előtt lehetett volna visszavonni sajnos nem így történt. A korabeli fényképek 1956. évből azt támasztották alá, hogy ifj. Andrássy Gyula és felesége sírhelye megvolt, azt látogatták. A politikai helyzet viszont nem tette lehetővé, hogy ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége végső nyugalomra helyezése megtörténjen, hosszú éveken át, ami állami feladat is egyben.


Sajnos Polgárdi közössége nem védte meg ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége ideiglenes nyugvóhelyét, azt feldúlták, megrongálták, majd „virtuálisan” a helyi ravatalozóba helyezték ifj. gróf Andrássy Gyulát, a feleségét pedig „ nem találták” egészen 2018. augusztus 28-ig, amikor az ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kutatásának megakadályozását felvállaló Nyikos László Polgárdi polgármestere Szent István Király Múzeumnak írt levelébe már belefűzi Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonórát is. A polgármesteri gondolatok visszaköszönnek a tulajdonosi jogokat gyakorló NFA és vagyonkezelői jogokat gyakorló VADEX Kft 2018. szeptember 6-án kelt tulajdonosi hozzájárulás visszavonó iratban, amely ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége sírhelyének feltárására és a maradványok elszállítására vonatkozott. Köztudott viszont, hogy Andrássy Gyuláné született Zichy Eleonórát 1946. november 23-án exhumálták és Polgárdiba szállították, hogy a férje mellett pihenjen ideiglenesen. Ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége nem tekintette végső nyugvóhelyének Polgárdit ezt kifejezetten kihangsúlyozta.


Minden közösségnek kötelessége tiszteletben tartani a végakaratot. Az Alapítvány, mint civil szervezet felvállalta a kegyeleti jogok biztosítását, ami támogatásra méltó.
A végakarat felett, sem egyházi sem polgári személy vagy közösség nem léphet túl semmilyen módon. Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kegyeleti célját teljesíti, hogy a történelmi személyiség, aki annyira szerette hazáját, a néhai csíkszentkirályi és krasznahorkai ifj. gróf Andrássy Gyula és felesége illetve azok bárminemű maradványa végső nyugalomra helyezése megtörténjen állami protokoll szerint a volt Andrássy Gyula családi birtokon, ami Magyarország területét illetően a Tiszadobi Andrássy kastély parkját jelenti.


Budapest, 2018.09.01.


Készítette:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

1848-49 Forradalom és Szabadságharc és a két gróf Andrássy Gyula

1848. március 15-én reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Maroknyi fegyvertelen csapat a Pesten állomásozó hétezer császári katonával, a budai vár ágyúival szemben. Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit, – elérjék, a magyar szabadságot, vagy meghalljanak érte. Mennyi felvonulást, mennyi ünneplést és rohamot, mennyi vért és gyászt látott a magyar haza 48 tavaszától- 49 őszéig.


Pesten volt négy héttel március 15 után Batthyány, Kossuth, Széchényi, a Pozsonyból Pestre érkező magyar kormány. A Pozsonyi országgyűlés, ahol a fiatal Andrássy Gyula is hallatta szavát a szabadság eszméit képviselve Zemplén megye követeként. Megyéje önkéntes nemzetőrök parancsnokaként részt vett több ütközetben. Ott volt a pákozdi csatában, majd harcolt Schwechatnál is. A tavaszi hadjáratban Görgey Artúr segédtisztjeként szolgált. 1849 tavaszán honvéd ezredessé léptették elő.


A Szemere-kormány megbízottjaként utazott Konstantinápolyba diplomáciai küldetéssel a szorongatott magyar szabadságharc számára igyekezett külföldi támogatást szerezni és mentette meg számos honfitársát. Andrássy, Rákóczi után a nemzetközi diplomáciában diplomataként, sikerrel képviselte hazáját szem előtt tartva a haza érdekeit.


Sorolhatnánk a forradalmi eseményeket, megnyert és elvesztett ütközeteket, hőstetteket, de nem egyedül ez fontos, hogy mi történt, hanem hogy miért, milyen gyökerekkel és mit hozott a 21 század emberei, a magyar nemzet számára. Fontos, hogy nem csak megismerjük, de értsük is a történéseket, a történelmet, az abban résztvevő hazafiak tettét és sorsát, diplomáciában vetett hitüket és munkásságukat, keresztény- európer gondolkodásukat. Vitathatatlan, hogy Andrássy Gyula a szilárd értékszemléletével, erős nemzetbe vetett hitével, diplomácia érzékével példaképül szolgálhat a jelenkor embere számára.


A két gróf Andrássy Gyula, apa és fia jelentős szerepet játszott Magyarország történetében, és gazdag örökséget hagyott hátra az utókor számára. Az apa a kiegyezés egyik megalkotójaként, magyar miniszterelnökként, közös külügyminiszterként másfél évtizeden át a Monarchia egyik legfőbb irányítója volt. Ifjabb Andrássy Gyula évtizedeken át működött a közélet első vonalában. Mindketten kiemelkedő érdemeket szereztek abban a modernizációs sikertörténetben, amely a kiegyezéssel kezdődött, és mindvégig hűek maradtak a 1848-ban meghirdetett eszmékhez és a szent koronához.


Az ifjabb Andrássy Gyula Alapítvány a két gróf Andrássy Gyula négy részes filmmel állított emléket, bemutatja a két történelmi személyiség együttesen több mint száz évet felölelő élettörténetét, politikusi és diplomácia pályáját, valamint kultúraszervező, művészetpártoló – és az ifjabb Andrássy esetében tudományos – tevékenységét is azzal a nem titkolt céllal, hogy új iskolát teremtsen a történelmi ismeretterjesztés és a nemzetnevelés területén. Az Alapítvány a ’48-as emlékek felidézésében és forradalmi magatartás megjelenítésében, két arcél megrajzolásával két sikeres életpályát adott a diplomatáknak és a közemberének példázatul, hogyha a Parlament előtt sétál, büszkén tekintsen a téren álló Andrássy szoborra és emlékezzen a róla tanultakra.


Budapest, 2018.március 8.

Készítette:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Együttműködési megállapodás a VERITAS Történetkutató Intézet és az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány között

A VERITAS Történetkutató Intézet és az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány Együttműködési megállapodást írt alá 2015. szeptember 15-én.


Előzetes egyeztetések és tárgyalások alapján a VERITAS és az Alapítvány úgy határozott, hogy a jövőben együttműködési megállapodás keretében végzik a közös munkát. Az együttműködés kiemelt célja, hogy az Alapítvány és az Intézet a birtokában lévő tudományos ismeretekkel és tapasztalatokkal hozzájáruljon Magyarország legújabb kori históriájának még alaposabb és sokoldalúbb megismeréséhez.


A közös munka során lehetőség nyílik arra, hogy a VERITAS történészei és tudományos munkatársai közreműködésével az Alapítvány célkitűzéseit s az előtte álló kiemelt feladatokhoz köthető programokat teljes elkötelezettséggel s minél magasabb színvonalon valósítsa meg.

Budapest, 2015.09.15.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriuma

Krasznahorka Vára

Krasznahorka Vára 2012. július 17-én

Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány személyes megbeszélésre meghívást kapott a Szlovák Nemzeti Múzeumtól dr. Radiszláv Púdelka igazgató úr személyében 2012.07.017. 11 órára . A megbeszélésen az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt Fodorné dr. Kovács Éva , dr.Gergely András és dr. Szeiler Erika képviselte.

A Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatója dr. Radiszláv Púdelka mellett a szlovák fél részéről jelenvolt még: Pavol Simunic- Slovák Köztársaság Kulturális Minisztérium Örökség Védelmi államtitkár, Stanislav Vallo Slovák Köztársaság Kulturális Minisztérium Nemzetközi Együtműködési osztály államtitkár, Eva Lázárová Betléri Múzeum igazgatónője, Silvia Lörinčíková történész.

A megbeszélés nagyon szívélyes és tartalmas volt.

Az Alapítvány képviselői elmondták, hogy Krasznahorka Vára újjáépítése fontos nem csak az alapítvány számára hanem a magyarság egészének is .

Krasznahorka Vára közös örökségünk és múltunk.

A megbeszélés folytatására Budapesten kerül ismételten sor.

A megbeszélést követően a jelenlegi állapotot mutatták be a Szlovák vendéglátók.

A 2012.03.10-i tűz pusztítások nyomati jártuk be .A Vár ideiglenes megóvása megtörtént: – ponyvával történő takarás, bútorok megóvása, illetve Bethléren, Kassán történő az ideiglenes elhelyezése.

Jelenleg a közbeszerzési eljárás van folyamatban- vállalkozó kiválasztása az újjáépítésre, biztosító döntése

A krasznahorkai látogatás arról győzött meg bennünket, hogy a teljes helyreállításhoz további adományokra van szükség. Egyetértettek ezzel a szlovák kulturális kormányzat képviselői is. Természetesen Szlovákiában is folynak gyűjtések.

Magyarországról Alapítványunk szívesen összegyűjti és továbbítja az adományokat, amely erkölcsi feladatra felhívjuk az önkormányzatok, magánosok figyelmét. Feltételezhetjük, hogy a magyar állam is nyújt majd segítséget, de a társadalmi jellegű támogatás nagy jelentőségű lenne.

Ezért arra kérjük Önöket, támogassák a krasznahorkai Vár és Múzeum újjáépítését.

Nagyon áldásos lenne, hogy minél több adomány érkezne így a Várnak a múltja és jelene méltó helyre kerülhetne.

Készítette:
Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány Szalay-Bobrovniczky Vince Magyarország Ausztriába akkreditált nagykövet 2011. január 18-i fogadása.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány meghívást kapott Szalay-Bobrovniczky Vince Magyarország Ausztriába akkreditált nagykövetének 2011. január 18-i fogadására.


Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt dr. Szeiler Erika és Walkó György alapító, valamint Bella Katalin képviselte a bécsi nagykövetségi fogadáson.
A fogadáson több száz vendég megjelent: diplomáciai képviselők, egyházak, honvédség képviselői.
A meghívottak gratuláltak Szalay-Bobrovniczky Vincének, Magyarország újonnan megbízott ausztriai nagykövetének.
Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítványt képviselői jó kívánságaikat adták át a nagykövet úrnak, továbbá átadták ifj. gróf Andrássy Gyula születésének 150-ik évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyvet.
A nagykövet úr megköszönte a szívélyes látogatást, és további sikeres munkát kívánt az Alapítványnak beleértve a Magyarországon létrehozandó Diplomata képző Akadémiát, ami ifj. gróf Andrássy Gyula nevét viselné.
Az alapítvány képviselői megcsodálták a Nagykövetségnek otthont adó palotát a Bankgasse 6 szám alatt. A gazdagon berendezett épület méltó elhelyezést biztosít a bécsi magyar nagykövetségnek. A bécsi magyar nagykövetség a művészettörténészek és a diplomaták szerint is az osztrák főváros egyik legszebb külföldi képviselete.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Kep0083-768x1024.jpg a fájlnév
A képhez tartozó alt jellemző üres; IMG_4085-768x1024.jpg a fájlnév